A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
42 Érzelmi hangsúly. A szó absolut értelme. A szavak relatív értelme. meg öt körtét nem lehet összeadni. Nem könyörületessűg", hanem könyörűletesség; valamint nem kalapnek, hanem kalapnak. Hej! de jó kedvem van! E példák világosan mutatják, hogy a hangsúly a beszéd legjelentékenyebb, legelemibb részeinek is fontosságot adhat. Az értelmi hangsúly tehát egyik alapfeltétele a szóbeli előadásnak; de előadásunk művészivé tulajdonképen az értelmi és érzelmi hangsúly összeolvadása által lesz. Érzelmi hangsúly alatt értjük a mondat egyes szavainak, vagy egy egész mondatnak olyan hangon, vagy olyan hanghordozással és színezéssel való kifejezését, amellyel ugyanazon érzelmeket akarjuk a hallgatókban kelteni, amelyeket mibennünk azon szavak ébresztenek vagy amilyeneket a költő azokba fektetett és amilyeneket azokkal a szavakkal kelteni akart. Míg tehát az értelmi hangsúly a gondolatnak igazi értelmét juttatja kifejezésre, addig az érzelmi hangsúly a gondolatot kisérő érzelmet emeli ki. És itt figyelmeztetjük az olvasót egy körülményre, amelyre talán eddig még nem ügyelt. T. i. minden szónak kétféle értéke vagy értelme van: absolut azaz általános és relativ vagyis viszonylagos. Általános értelme a szónak az, amit jelent: vagyis a fogalom. Sem több, sem kevesebb. Pl. asztal, március, élet, halál, tavasz, ősz stb. E szavak rendesen nem is jelentenek mást mint pusztán a velők jelölt fogalmat. De ezek a szavak a beszédben néha sokkal többet, máskor kevesebbet is fejezhetnek ki, sőt gyakran fogalmi értelmöknek egészen ellenkezőjét is jelenthetik.* Példának okáért, azt kérdik tőlünk: Hányadika van ma ? — Ma március 15-ike van. A felelet nagyon világos, félreérthetetlen és egyszerűen minden érzelmi mozzanat nélkül hagyja el ajkunkat. De milyen más jelleget és alakot ölt azonnal ez a mondat a kiejtésben, ha valamely érzelmi mozzanat fűződik hozzá. Március 15-ike! A sajtószabadság kivívásának napja! Március 15-ike. Szegény atyám halálának évfordulója! Március 15-ike! Boldog házasságunk tizedik évfordulója! Egy és ugyanazon mondatról van szó, és mégis mennyire különböző hangsúlyozással és hanghordozással fogjuk e mondatot kiejteni. Az elsőt emelt, lelkes hangon, a másodikat mély, tompa színezettel; míg a harmadikat az öröm élénk hangján. És mi adja meg e mondatoknak e különböző hangsúlyát és színét ? Az érzelem, mely akkor e szavakhoz fűződik. Ez a szavaknak viszonylagos, relativ értelme, melyet az érzelmi hangsúllyal fejezünk ki. A szavaknak relativ értelme tehát az, amelyet azoknak az épen akkor velők járó érzelmek adnak. * M. L. Brémont: Cours de lecture. Journal de 1’ université des annales. 1907.
