A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
- 50 Ellentétes hangulatok. Csak sóvárgok, csak tűnődöm, Nem tudom, miért ? Mintha égnék s vágyakoznám Birhatatlanért. Ah, ha e sóvár tűnődés Tán a szerelem ; Akkor jaj szegény leánynak, Akkor jaj nekem! A ki engem úgy szeressen Élve, halva hív, A mint én szeretni tudnék, Nincs oly férfiszív. Vörösmarty Mihály. Az egész költemény egy tiszta hangulat megnyilatkozása. Egy gyermeteg leány szűzies lelkének, valamely ismeretlen „birhatatlanért“ való epedése, az ébredő, ártatlan szerelem sejtelmes, titokszerű vágya vonul végig e kis remekművön. A szavaiénak a bájos ártatlanság hangulatának tiszta, lágy hangját nem lesz nehéz eltalálni. Regg és est. Szeretem a reggelt, Mikor a jegenyék sudarára Legelébb esik a Születő nap arany sugára S kiderül a vidék, Színe, illata, hangja föléled : Tova még, tova még! Enyém a nap, enyém az élet 1 . . . Ah az est 1 Bágyad akkor elme, test; Hazaszáll a megtört lélek; Nő a lombárny ... félek, félek. Mit hozál ma, vándor szellem, Hogy holnapra fölemeljen ? . . . Boldog, ha visszanéz a mára Öntudatod nyájas sugára! Arany János. Ez a költemény már két ellentétes természeti képnek, két ellentétes hangulatnak természetutánzó, nagyon sikerült leírása. A reggel és este — a derült, előre törtető, reményteljes ifjúság és a bágyadt, már a közelgő elmúlástól félő és már csak az emlékeiben élő öregség. A szavaiénak észre kell vennie, hogy e két ellentét a versformában is ki van fejezve. Az első versszak a hangulat élénkségének megfelelőleg lebegő lejtésű, emelkedő sorokban, míg a második versszak első hat sora égé-
