A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről

Vende Ernő: A szavalás művészete

45 Az indulatok festésén kívül nagyon hatásosan használható a zenei hangsúly az ellentétes fogalmak és gondolatok feltüntetésére és kieme­lésére. A mondatban t. i. az ellentétek néha egyformán fontosak, tehát egyenlő nyomatékkai is ejtjük ki őket; ha tehát értelmi fontosságuk mellett még egymással ellentétes voltukat is ki akarjuk emelni, akkor ezt csak úgy tehetjük, hogy az egyiket zeneileg emeltebb, a másikat mélyebb hangon ejtjük. Pl. elmondjuk egy költemény címét: Angyal és_ ördög. Az ellen­tétek kifejezése. Az egyforma erősségi hangsúly mellett az ellentétet még avval is kitüntetjük, hogy az ördög szót mélyebben ejtjük. Vagy: „Egy szép asszony szivünknek angyal És_ egyaránt lehet.“ (Szász Károly: Angyal és ördög.) t 4 ördög — Hasonlóképen mondjuk: „Szobor vagyok,_ de fúj minden tagom. (Vörösmarty: Az élő szobor.) Idézzük „Az ember tragédiája“ Vili. színéből Kepler monológjának utolsó mondatait: Oh! tárd ki, tárd ki, végtelen nagy ég, Rejtélyes és szent könyvedet előttem; Törvényidet ha már-már ellesém, Felejtem a kort és mindent körültem. Te örökös vagy,_ (emelt, lelkes hang) I mig az mind múlandó, ( mélyebb hang.) Te felmilgasztalsz,_ (emelt, lelkes hang) 4 mig amaz lesújt. (tompa, mély hang) Lássuk ezt: Te éretted harczolék, szabadság (emelkedett hanggal) S lánczra verve lábam és karom; (hangeséssel) Világosság, téged szomjazálak, (hangemelkedéssel) S mint vakondok, föld alatt lakom. (hangeséssel) (Petőfi: A rab.)

Next

/
Thumbnails
Contents