A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1906-1907. tanévről
Vende Ernő: A szavalás művészete
16 A hang* felosztása. Hanggyakorlatok. Bajza tanácsa. el kell sajátítania a helyes lélegzés művészetét és ismernie kell, hogy a beszéd egyes hangjai a beszélő szervnek melyikén és mily módon képeztetnek, hogy minden egyes hangot világosan kiejteni megtanulhasson. Kiszabott terünk nem engedi, hogy a magyar nyelv hangtanával c helyen foglalkozhassunk, de melegen ajánljuk a szavaiénak Balassa József: Magyar fonetika*) és Sarbó Artur: A beszéd**) című munkáját, melyekből e fekintetben sok hasznosat fog tanulhatni. A hang hajlékonysága az alapja az előadás változatosságának. A legszebb hang is unalmassá válik, ha az folytonosan egy magasságban tartatik és a legtartalmasabb beszédet, a legmélyebb gondolatokat is tönkreteszi az egyhangú előadás, mert a hallgató figyelmét ellankasztja. Azért a hangot magasságban és mélységben egyaránt gyakorolni kell. Általánosságban háromféle hangot különböztetünk meg: mély, közép és magas hangot. Ezek közül legbecsesebb a középhang, mert a legtermészetesebb, legkönnyebb és a rendes beszédben is ezt használjuk. A magas hang állandó használata nem ajánlatos, mert tartósabb használat után élessé, rikítóvá lesz, sőt csakhamar a szolgálatot is felmondja és emellett a szavalót és hallgatót egyaránt elfárasztja. Gyakran tapasztalhatjuk ezt, ha kezdő szavalok valamely lendületes költeményt adnak elő. Rendesen nagy hangon kezdik a szavalást és azért a szenvedély fokozását már nem tudják követni: hangjuk „megcsuklik“ és felmondja a szolgálatot. Általában nincs ártalmasabb a hangra nézve, mint a magas hangnak folytonos használata, mert a hangszalagoknak állandó feszültségben tartása a legszebb hangot is tönkreteszi. Épen úgy kerülendő a folytonos mélyhangú beszéd is. A szóbeli előadásra legalkalmasabb a középhang, melyet úgy a mélységben, mint a magasságban egyaránt gyakorolnunk kell, mert a szóbeli előadás művészete épen a mély-, közép- és magas hangoknak ügyes használatán alapszik, és ezeknek a hangoknak a kellő váltakozása adja meg az előadásnak is kellemes változatosságát. A hang hajlékonyságának elérésére és terjedelmének bővítésére a legegyszerűbb gyakorlat a rendszeres hangosan való olvasás. Olvassunk naponkint néhány oldalt avval a legmélyebb hanggal, amely még érthetően hallható és néhány nap múlva érezni fogjuk, hogy már egy fél, sőt egy egész hanggal mélyebben is tudunk érthetően beszélni. Ugyanezt a gyakorlatot végezzük felfelé azon magas hangon kezdve, amelyen még megerőltetés nélkül érthetően tudunk olvasni és hasonló eredményt fogunk elérni. Dramaturgiai leckéiben Bajza is a következő tanácsot adja a színésznek: „Ifjú és kezdő színészeknek ajánlható, hogy otthon, szobájában *) Kiadta: Franklin társ., Budapest 1904. **) Kiadta : Athenaeum, Budapest 1906.
