A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1905-1906. tanévről

— 4 ­1853. évi aug. 10-én született Zalabéren ; gimnáziumi tanulmányait a prémontreiek szombathelyi iskolájában végezte. Pályáját a szegény diák küz­delmeivel kezdvén, tanítgatott, hogy magát fenntarthassa. Középiskolai tanul­mányainak befejeztével felvette a kiváltságos prémontrei kanonok-rend hófehér öltözetét ; de meggyőződvén arról, hogy a szerzeteséletre nincs hivatása, csakhamar otthagyta a gondtalan jövővel kecsegtető pályát s a budapesti tudomány-egyetem bölcsészeti karának lön hallgatója. Elvégezvén egyetemi tanulmányait, a vasmegyei Mestcrházy-családnál vállalt nevelői állást. Itt műkö­dött 1882-ig, midőn is a soproni Csöndes-féle magángimnáziumban nyert alkalmazást. Egy évi működés után innen a keszthelyi államilag segélyzett községi polgári iskolához, innen pedig a következő tanév elején, 1884-ben a lőcsei áll. főreáliskolához került helyettes tanárul. Rendes tanárrá akkor nevez­tetett ki, midőn 1887-ben a pécsi intézethez jutott. Itt működött haláláig, mely 1905. évi okt. 4-én, férfi kora delelőjén érte utói. Élete nem volt valami mozgalmas, de azért tele küzdelemmel. Özvegy édes anyja és népes családja fenntartása súlyos anyagi gondot okoztak neki ; betegeskedése is nagyon gyakran lehangolta; másrészt azonban a példás családi élet, a hűséges hitves és a szerető gyermekek bőven kárpótolták az ő érző, nemes szivét azokért a súlyos terhekért, melyeket az élet rakott mind­jobban gyengülő vállaira. Elmúlását édes anyja, szerető hitvese és kilenc árvája siratja. Kartársai nemeslelkű, hű barátot vesztettek benne. Számos tanítványa is hálásan őrzi emlékét. R. S.

Next

/
Thumbnails
Contents