A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1904-1905. tanévről

dr. Szegedy Rezső: Jókai Mór emlékezete

tennünk a gondolat- és érzésvilág legfinomabb árnyalatainak kifejezésére is, a széppróza terén csak Jókai valósította meg, mint Arany János a verses előadásban. Hajlékonnyá tette nyelvünket Kazinczy idegenszerűsége nélkül, népies erőtől duzzad e nyelv Dugonics póriassága nélkül; határozottá lett előadása anélkül, hogy nehézkessé is vált volna, mint Kemény Zsigmond regényeiben, lendületes és magasan szárnyaló e nyelv anélkül, hogy bonyolult körmondatok alakját öltené, mint Eötvös József előadásában. Arany János jellemzetes erejét, népies művészetét, mely meg tudja szólaltatni a maga természetes hangján a gyermek naivságát és a nép egyszerűségét, az ifjú szív sóvárgó szerelmét és a diplomata kimértségét, a világfi választékosságát, a régi táblabíró kuriális maradiságát és a tudós száraz szabatosságát — Jókai átvitte a szépprózába.

Mindezen jelességek Jókai alkotásainak nemcsak irodalmi, de politikai hatást is biztosítottak. E regények útján tanulta megismerni és megszeretni nyelvünket és népünket boldogult felséges nagyasszonyunk, és hogy mit köszönhetünk e szeretetnek, annak tudata minden magyar szívében él; e regények szerezték meg boldogult trónörökösünknek barátságát az Írónak és rokonszenvét népünknek; e regényeken szenved hajótörést ellenségeinknek ama törekvése, hogy népünket a külföld előtt ellenszenvessé akarják tenni, mert ezekből ismeri az egész világ nemzetünk szeretetreméltó vonásait, ősi erényeit.

Ha pedig felhangzik a panasz, hogy a magyarnak nincs ifjúsági irodalma, csak Jókai számos alkotására kell utalnunk, mert az az idealizmus, az az erkölcsi érzés és ethika, mely ezen alkotásokban jelentkezik, csak helyes irányban nevelheti az ifjú lélek gnndolkodását és érzésvilágát.

Ha pedig a jövőben a materializmus mindinkább terjed és rányomja bélyegét a művészet alkotásaira és a költészetre is, akkor az olvasó e fojtó légkörből egy tisztább és üdébb világba fog kívánkozni, melyet meg fog találni Jókai alkotásaiban.

Ha pedig a messze jövőben a társadalmi bölcselet már csak egy problémán : az egyéni fenntartás, a megélhetés kérdésének megoldásán fog fáradni és a szociális mozgalmak majd hadat üzennek minden idealizmusnak, akkor Jókai regényei tanúskodni fognak arról, hogy korunkban még nemesebb volt az emberi lélek, és kik ezen alkotásokba elmerülnek, szembe fognak szállani a falanszter rideg világával.

Oly író, ki nemcsak a maga korái a hatott, kire nagy hivatás vár a jövőben is, valóban halhatatlan.

E halhatatlanságnak adjon művészi kifejezést az emlékmű, melyet a nemzeti kegyelet Jókainak emel!- 8 -