A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1904-1905. tanévről
Iskolai tudósítások - E) Iskolai tudósítások
— 129 — E) Iskolai tudósítások. Visszapillantás a lefolyt tanévre. Mint a lefolyt tanév fontos eseményét itt említjük fel, hogy Ö cs. és apóst, kir. Felsége a székesfehérvári tankerületnek nagyérdemű főigazgatóját, Spitkó Lajos kir. tanácsos urat, saját kérelmére mindjárt a tanév kezdetén a budapest- vidéki tankerületbe helyezte át. A minket oly közelről és fájdalmasan érintő ezen változást Őnagysága a következő levélben adta tudomásunkra: , Ő Felsége f. é. augusztus 3-án kelt legfelsőbb elhatározásával engem a budapest- vidéki tankerület főigazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. így nem soká>a más helyre kell távoznom. Nehéz szívvel válók meg e tan- kerülettől, mely szellemi otthonommá lett, s melyet minden részletében ismerek. Fájó szívvel mondok búcsút a tankerületben működő igazgató és tanár uraknak, kik mindig hü követőim és munkatársaim voltak, s kiket mint magas műveltségű, minden irányban kötelességtudó, az iskola és tudomány iránt lelkesedő férfiakat volt okom tisztelni és becsülni. És ha e tankerületben az utóbbi tizennégy év alatt talán haladás mutatkozott, akkor ennek érdemét kizárólag a tankerület lelkes igazgatói és tanárai nagyértékü munkájának tudom be. Részemrő azon nyugodt tudattal távozom innen, hogy első sorban mindig az ügy érdeke lebegett szemem előtt, és hogy igy mindig mindenkinek és mindennek csak javát akartam, soha senkinek és semminek kárát. Midőn Isten további áldását esdem le e tankerület iskoláira, igazgatóira és tanáraira, arra is kérem az igen tisztelt Urakat, ne felejtsenek el egészen és tartsanak meg szíves emlékezetükben.“ A tanári testület szept. hó 8-án kelt feliratában fájó érzéssel vett búcsút a távozó főigazgatótól, kit mint a hazai középiskolaügy egyik legképzettebb és leghivatottabb munkását igaz szeretettel, tisztelettel és őszinte becsűléssel környezett, s kinek bölcs irányítása mellett intézetünk felvirágzott és megerősödött. A tőle való elválás nehéz perceit csakis az a tudat enyhítette, hogy Ő Felsége aug. hó 3-án kelt legfelsőbb elhatározásával Váradi Károly, kir. főigazgató, személyében ismét egy oly férfiút állított a tan- kerület élére, a kire a tanári testület intézetünk jövőjét illetőleg ismét teljes bizalommal tekinthetett. Őnagysága a tanári kart kineveztetéséről és hivatalának átvételéről szept. hó 14-én értesítette, a midőn leiratában meleg hangon adott kifejezést azon reményének, hogy intézetünk tanári testületében lelki- ismeretes és buzgó munkásokat fog találni, a kik őt fontos és terhes feladatában mindenkor készséggel támogatják. Mire a tanári testület őszinte örömének adott kifejezést, hogy Ö Felsége választása oly férfiúra esett, „a kinek évek hosszú során át tartott tanári és igazgatói működése alatt a tanítás-nevelés nehéz és magasztos munkájában alkalma nyílt bő és értékes tapasztalatokat szerezni, s a kiről épen azért bizton remélhetjük, hogy érdemes elődjének nagy művét: a mai napság már magas színvonalon álló tankerület felvirágoztatását még inkább előmozdítja.“
