A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1903-1904. tanévről
Deák Ferenc emlékezete
— 5 — hirdetve az igét azon keserű érzelmekkel, melyeket keblükben magukkal vittek. S Deák jóslata valósult: a három évi időköz alatt csak fokozódott az ellenzéki erő, mely előtt a kormánynak meg kellett hajolnia. A kormány 1839-ben oly javaslatokat terjeszt elő, melyeknek égető szükségét az ellenzéknek is el kell ismernie; Deák Ferenc ajánlatára azonban az országgyűlés tagjai tárgyalásba nem bocsátkoznak, míg a nemzet sérelmei orvoslást nem nyernek. A főrendek amnesztiát akarnak kérni az ártatlanul üldözöttek számára; ezen indítványt azonban Deák Ferenc a leghatározottabban visszautasítja, mert ez egyértelmű vona a történtek elvi helyeslésével s a bűn bélyegét nyomná az ártatlanul üldözöttekre, kiknek szabadságát csak nemzeti jogok feladásával szereznők vissza. Deák Ferenc ezen erélye oda vezetett, hogy a nemzeten ejtett sérelmek királyi rendelettel teljes orvoslást nyertek. Csak ezután kezdi az országgyűlés a javaslatok tárgyalását és a megvalósulás felé vezeti az eszméket, melyekért az 1833.-i országgyűlés küzdött. íme, Deák Ferenc tekintélye már 1848 előtt is akkora, hogy bíróul léphet fel nemzet és korona között. E szívós ragaszkodás nemzetünk jogaihoz, ezen erély a küzdelemben, ezen törvénytisztelet párosult Deák Ferencben kiváló törvényismerettel. Hogy büntető törvényjavaslatunk nemcsak e hazában keltett feltűnést, hanem elismerésre ragadta Európa legkiválóbb jogtudósait is, az első sorban Deák Ferenc érdeme, kit a nemzet azzal tüntet ki, hogy az ország valamennyi vármegyéje táblabírájának választja. És párosultak mindezen erények Deák Ferencben az elvekhez, meggyődé- séhez való szilárd ragaszkodással és a jellem puritán tisztaságával. A szabadelvű ellenzék Deák Ferenc ajánlatára az 1843.-Í országgyűlés sarkalatos programmjává a házi adónak a nemességre való kiterjesztését tette. A konzervatív párt kiadta a népszerű jelszót: „Nem adózunk“", és e népszerű jelszóra Zalamegyében is fölülkerekedett a konzervatív párt, mely hazaárulónak nevezte Deákot, ki a nemest adózó paraszttá akarja tenni s a követi utasításba felveszi azt a pontot, mely Deák Ferencet kényszerítette volna, hogy meggyőződését elhallgassa. Ily mandátumot azonban Deák nem fogadhatott el. Midőn pedig hívei oly eszközökhöz nyúlnak, minőkkel az ellenfél küzdött és véres összecsapások árán Deák meggyőződésének megfelelő utasítást ajánlanak fel, akkor a nagy férfú ismét visszautasítja a mandátumot, mert erőszak és véres emlékek fűződnek ahhoz. Nála a cél nem szentesítette az eszközt, ő a politika terén is csak a legtisztább úton járt. Deák ekkor nem törvényhozó; de nem akad ember, aki az ő helyét az országgyűlésen elfoglalná, az országgyűlés pedig homályban tévelyeg, mert elhalványult a pusztában vezérlő tűzoszlop. Deák ekkor nem törvényhozó, de szava törvény a nemzet előtt: hozzá folyamodnak a törvényhozók, hogy ajkai
