A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről
dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása
— 20 — Ez az Oktató intés nem más, mint szellemes vitázó irat, amelyben a szerző röviden összefoglalja mindazt, amit a katliolikus hívőnek a szentírásról tudnia kell. De más célja is van ennek a munkának, mint a szerző említi. Azt mondja ugyanis müvéről, hogy ennek alapján ,,a’ Keresztyén ember könnyen ítéletet tehet a’ Magyar nyelvre írott Kálvinisták Bibliájáról, mellyet elsőben Károli Gáspár Gönczi Prédikátor Magyarországban Visolyban, az-után Molnár Albert Német-országban Hannoviában nyomtattatott: és eszibe veheti, ha az igaz Szent Biblia-e, vagy nem.“ Ebben a húsz fejezetre szakadó művében Káldi bőségesen kifejti, hogy nem igaz az, hogy csak a protestánsok törődtek a bibliával, a katholikusok pedig teljesen elhanyagolták azt. Kimutatja, hogy a katholikusok is sokat fáradoztak a szentírás lefordításával és kiadásával. Majd aztán a Vulgatáról szól s megvédi azt a támadásokkal szemben és erősen kikel a Károli-félc fordítás ellen, amely szerinte telis-tele van fogyatkozásokkal és hibákkal. A reformált hitűek bibliája elé írott bevezetést, mely heves támadásokat tartalmaz a katholikus egyház ellen, rendről-rendre cáfolgatja s azt igyekszik kimutatni, hogy azok a hibák, melyeket Károli és Szenei Molnár Albert a katholikus fordításokban vélnek fellelni (t. i. a szent szöveg megcsonkítása, a hozzátoldás a kánoni szöveghez, kétértelműség, homályosság, stb.) sokkal nagyobb mértékben találhatók fel a Károli fordításában. Káldinak ezen munkájában hasztalanul keresünk olyan alantas durvaságokat, ami a vitázó iratokban nagyon gyakori volt. Hevesen támad ugyan igen sokszor az „Újító Atyafiakéra, de azért e szenvedély sohasem ragadja cl. Higgadt, komoly tud maradni a leghevesebb csata tüzében is; könyve végig igen élénk menetű, a tárgyalás és az anyag beosztása és elrendezése logikusan gondolkodó főre és széleskörű tudományosságra vall; a szerzőt mindig férfias szókimondás, vallásos lelkesedés és őszinteség jellemzi. Stílusát számos jóízű és magyaros közmondással tarkítja, de szorgalmasan kerüli azokat az útszéli csúfolkodásokat és a jó ízlést bántó mocskoló- dásokat, melyek bőven fellelhetők az ebben az időben iró többi vitatkozó: Balázsfy Tamás boszniai püspök, Sámbár Mátyás jezsuita és Pósaházy János meg Matkó István prédikátorok könyveiben, s amir.ők itt-ott még a már sokkal finomabb és tisztultabb ízlésű Molnár Albert és Pázmány harcoló könyveiben kirívóan szemünkbe ötlenek. Tanulhatott volna tőle nagyon sokat úgy stílus, mint jó ízlés tekintetében Dengelegi Péter nagyenyedi református pap, aki az Oktató intésre a következő munkával felelt: „Rövid Anatómia, mellyel a’ Nagyszombati Káldi Györgynek a’ Szent Biblia felől való Oktató Intése, mellyet az ő tőle Magyar Nyelvre fordított Bibliájának farkához bigygyesztett, minden részeiben meg- vizsgáltatik, és egyszersmind Károli Gáspár és Molnár Albert az ő hasznos munkájokkal együtt patvaros Nyelvének ostorozása alól felszabadhatnak“.•) l) Sándor István : Magyar Könyvesház, 25. lap. Győr, 1803,
