A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1902-1903. tanévről

dr. Révai Sándor: Káldi György biblia-fordítása

— 14 —

átdolgozásával, azt az a körülmény bizonyítja legjobban, hogy a kéziratos szöveg a tényleg kinyomtatott szövegtől sokban és lényegesen eltér. Ezen számos és lényeges eltérés alapján állítja Ballagi Mór, hogy a kinyomtatott szöveg a kéziratitól teljesen elütő, más fordításnak tartandó.1)

Rosty Kálmánnak van egy nagyon tetszetős véleménye, a melynek segítségével nagyon könnyen és szépen kimagyarázható a két szöveg közötti óriás eltérés. Ő ugyanis azt a nézetet vallja, hogy a Káldi-féle szöveg átdolgozásában és javításában a Szántó István biblia-fordítása szolgált alapul.2)

Szántó István, ki Káldinak szerzetes-társa volt, mint előbb említettük, szintén lefordította magyarra a szentirást. Valószínűleg azonban a szükséges költségek hiánya miatt nem tudta munkáját kinyomatni.

Káldinak akkor, midőn a szentirás lefordításába belekapott, még nem volt a Szántó-féle fordításról tudomása. Csak később tudhatta meg, hogy ő utóda Szántónak a fordításban, akkor t. i., midőn Ausztriában ette a szám- űzöttek keserű kenyerét. Szántó ugyanis szintén számkivetésben élt és 1612-ben Olmücben meghalt. írásai, köztük a biblia-fordítás kézirata Káldi kezére kerülhettek, aki a saját fordítása javításánál roppant nagy hasznát vehette ennek a Szántó-féle szövegnek különösen azokon a helyeken, ahol a Vulgata nehezebben érthető és fordítható. Szántó ugyanis nemcsak a latin Vulgatára támaszkodott fordítása megkészítésében, hanem az eredeti zsidó és görög szöveget is vizsgálta, felhasználta továbbá a régiek jegyzeteit és a szent-atyák magyarázatait is.

Káldi tehát a szentirás fordítását ausztriai tartózkodása alatt javítgathatta.

De ha lehetetlennek tartjuk, hogy Káldi sok zaklatása közepette bibliáján dolgozhatott volna, úgy azt kell hinnünk, hogy az átdolgozás és javítás nehéz munkáját a bírálók végezték. E bírálók nyilván jezsuiták voltak, a kik tán ismerték Szántó fordítását s annak nyomán haladtak a javítgatásban.

Hogy a bírálók tényleg javítottak a Káldi-féle szövegen, azt Káldi következő szavaiból is következtethetjük: „Nem is alítottam,3) hogy valaha kinyomtattassam : mindazáltal az előttem-járóknak hagyásából, és azoknak, a’ kikhez illett, engedelméből, egynéhány tudós embernek kezébe adtam, hogy által- olvasván, ha mi fogyatkozást találnának benne, helyére hoznák.“4)

Azon férfiak közül, akiket Káldi fordításának megvizsgálására és kijavítására kirendeltek, névszerint csak egyet ismerünk, Forró Györgyöt, a Jézus társasága tagját, korának egyik leghíresebb szónokát. Ez a Forró szónokolt a nagy Pázmány koporsója fölött is.

Hogy meddig tartott a fordítás megvizsgálása és javítása, azt nem tudjuk. De valószínűleg nem a javítás hosszadalmassága volt az oka annak, hogy a teljes fordítás csak 1626-ban hagyhatta el a nyomtató-műhelyt, hanem inkább a nyomtatási költségek hiánya gátolhatta a biblia megjelenését.

1) Nyelvhíd. Közi. III. k. 40. lap, 1. jegyzet.

2) Magyar könyvszemle, 1881. 230. lap.

3) Alit = sejt; elavult szó.

4) Oktató intés, 7. lap.