A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1901-1902. tanévről
dr. Kálmán Miksa: Dischka Győző emlékezete
— 4 — a mult tanév vége felé elhatározta, hogy igazgatójának a tanügy terén eltöltött harmincz éves sikerdús működését nagyszabású jubileummal fogja megünnepelni. A nemsokára bekövetkezendő országgyűlési képviselőválasztás első hírei azonban kezdtek kiszivárogni. A beavatottak sejtették, hogy az ősz elején ejtik majd meg a választásokat. A jövő sejtelmüket helyesnek bizonyította, a mennyiben az országgyűlési választások tényleg október elején voltak, s a választásokra való előkészület már szeptember havában lekötötte a közönség s a hatóságok figyelmét. Ezeknek a beavatottaknak a tanácsára halasztotta a rendező-bizottság nyugalmasabb időre: novemberre az ünnepély megtartását. Gallovich János, a jelenlegi igazgató, ki a rendező-bizottság elnöki tisztét töltötte be, időközben előkészitette erre az ünnepélyre az összes intéző-köröket, melyek midnyájan a legnagyobb örömmel fogadták a pécsi főreáliskola tanártestületének tervét és a leghatásosabb támogatást Ígérték, sőt illetékes helyen kilátásba helyezték az tinneplendő nagy érdemeinek kellőképen megfelelő legfelsőbb kitüntetését is. Szegény director, nem érhetted meg azt a napot, melyet életed legszebb napjává akartunk tenni. Eljött a várva-várt november, de jubileum helyett temetést rendeztünk neked ! S én, ki a j: bileum alkalmával hymnust akartam az élő Dischkához intézni, most az elégia hangján vagyok kénytelen meghalt igazgatómról megemlékezni. Mily megdöbbentő változása a helyzetnek, mennyivel nehezebb most a feladatom ! De bár bús szívvel, könyes szemmel teljesítem is, mégis készségesen fogok hozzá, mert alkalom kínálkozik számomra felejthetetlen emlékű atyai jóakarom iránt érzett hálám szerény adóját e megemlékezés alakjában leróni. * Dischka Győző egész élete Pécsett folyt le. Itt született 1847. deczember 5-én, itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Csak az 1866'67—68'69-iki tanéveket töltötte távol Pécstől, a mennyiben ez években főiskolai tanulmányok czéljából Bécsben tartózkodott. De egyetemi, illetőleg műegyetemi tanulmányainak befejezése után ismét Pécsre tért vissza s attól kezdve mindvégig: 1901. november 15-én bekövetkezett haláláig szülővárosának állandó lakója maradt. A szülővárosával való ezen tartós, szakadatlan érintkezésből támadt az az erős localpatriotismus, melynek párját ritkító mintaképe volt a megboldogult. Daczára annak, hogy — mint említém — Bécsben éveket töltött főiskolai hallgató korában, hogy Bécshez őt a tudományos munkával kedvesen töltött ifjú évek emlékei fűzték, mégis szive minden szálával szülővárosához volt nőve. Jaj volt annak, ki az ő jelenlétében valami helybeli dolgot ócsárolt vagy akárcsak enyhe kritika tárgyává tett volna: az ilyen beszéden nagyon fel tudott indulni, ilyet nyersen megczáfolt. A physika iránt, mely a megboldogultnak később főstudiuma lett, már gymnasiumi tanuló korában nagy előszeretettel és érdeklődéssel viseltetett. Az
