A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1900-1901. tanévről
Iskolai tudósítások - G) Jelentés a művészettörténeti előadásokról
— 59 — Egyes kiváló műemlékeket kiragadni és aesthotikai s művészeti méltatás tárgyává tenni oly eljárás, a mely mellett nyerhetünk ugyan helyes fogalmat a kiszemelt egyes remekművekről, de nem magáról a művészetről, mint az emberi művelődéssel szervesen összefüggő culturális tényezőről, mint a különböző korok szellemi szükséglétéinek sajátos kinyomatáról. Más hátránya ezen eljárásnak még az is, hogy vele jár a phrasisok veszedelme. Mélyehbreható, szakszerű művészeti és aesthetikai fejtegetések nagyon sok olyan fogalmat és képességet tételeznek fel a tanulóban, a minőket nála még hiába keresünk. A legjobb esetfién tehát mások művészeti nézetét teszi magáévá, belső meggyőződés nélkül. Ezen okoknál fogva helyesebbnek találtam nem annyira egyes kiszemelt remekművek kimerítő és beható tárgyalását, mint inkább a legnevezetesebb mütörténelmi mozzanatok feltüntetését czélba venni. S azért mütörténelmi szempontból fogtam fel előadásaimat. A műemlékek méltatásában pedig kerültem mindazt, a miről a tanuló — nézetem szerint — nem képes önmagának számot adni s a miről, tekintettel a rendelkezésre álló segédeszközök mivoltára és a kiszabott idő rövidségére, a tanulót tájékozni vagy meggyőzni előrulálhatólag lehetetlen. Az épitészetet átalakulási és fejlődési processusának megfigyelése mellett tárgyaltam végig. Reá fordítottam a legtöbb időt. Egyfelől ugyanis mint a másik két testvérművészetnek hajdan éltető talaja s ma is fontos kerete, első sorban érdemes arra, hogy a vele szemben különösen mostoha művészeti érdeklődést felköltsük; másfelől pedig éppen az építészet az a művészet, a melynek mivoltát, mivel jórészt az értelemhez szól, aránylag a legsikeresebben lehet kimutatni. Az építészet tárgyalásánál a szükséges szemléltető eszközök is rendelkezésemre állottak. A fontosabb szerkezeti elemek schemáit elkészítettem fából, kartonból stb., az alaprajzokat és metszőtöket felrajzoltam a táblára, egyes részleteket: oszlopfőket, ornamenteket stb. bemutattam gypsöntvényekben, az épület összbenyomását pedig, a tér hatásának teljes érvényesülésében, a napsugarakkal vetitett képeken hatásosan szemléltettem. A görög művészet elévülhetetlen érdeme mellett e szempont vezetett, mikor szobrászat és festészet közül az elsőre fektettem a fősúlyt. Abban a szerencsés helyzetben voltam ugyanis, hogy nem egy szobrászati remekművet öntvény-másolatban mutathattam be, a mi mindenesetre aránytalanul becsesebb surrogatem a színes festményt helyettesítő egyszínű rcproduetiónál. Azután meg a szobrokról felvett diapositivek sokkal hatásosabb vetitett képeket eredményeznek, mint a képekről készített lemezek. Különben is épen a festészet az a művészet, a melynek
