A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1898-99. tanévről

Hekinger István: Testgyakorlás és előítélet

— 18 —

A testgyakorlást öntudatlanul ellenzik a magyar anyák. Oly ismeretlentől féltik gyermekeiket, melynek hasznát ők soha sem érezték. Szemükben a tornászás önkényileg behozott kényszereszköz a sanyargatásra, időpazarlásra, a megnyomorodásra, mitől csak a szerető anya hő imája által ébrentartott gondviselés mentheti meg gyermekeiket. Az iskola itt érzi a társadalom mulasztását a nők iránt. A mai magyar anyák legnagyobb része soha sem tornászott, hogy hatását érezhette, tornászás által egészségessé, vidámmá, erőteljessé lehetett volna. A nőképzés nem áll arányban a férfiével, meg kell elégedniök az alamizsnával, mit a világ ad, mit a férfi szűkmarkúkig nyújt, mert a férfi-világ nagy részt abban a háromezeréves balhitben él, hogy a nő műveltségével, tudásával a családi boldogság fordított viszonyban áll. Az iskolától tökéletes embert vár, de ő maga karhatalommal áll a teljesítés útjába. Az anya a család összes jó vagy rossz tulajdonainak elhintője. Ha a férfit oktatjuk, csak egy embert mivelünk, de a nő nevelése által az egész családot oktatjuk, az anya lévén a család összes szellemi és érzelem világának királya. A férfi mulasztása a nőt ösztönszerii előítélettel tölti el a testgyakorlás iránt, mit a szerető anya aggodalma hitágazatként olt keblén csüngő kis gyermekeibe.

Hajdan ily természetű előítélet az iskolával szemben aligha volt. A szülői ház az iskola beléletétől távol állván, azt tökélynek, intézkedéseit hibátlanoknak, vele szemben önmagát fogya1 közi tlnak tekintette. De mióta az irodalom a távol kunyhókba is behatolt s kritikája a nemrég még elmaradottaknak is hozzáférhetővé lett, az iskola fölött gyakorolt kritika láttára a szülő még a maga fogyatkozásait is az iskola terhére Írja, a helyett, hogy egymást kölcsönösen megértvén, karöltve jelölnék ki gyermekük számára a leghelyesebb utat. A testgyakorlás az angolnak vérében van, a franczia és német hazája érdekében műveli, csak a magyarnak nincs oly életczélja, mely a testgyakorlás művelésének fontosságáról meggyőzné és előítéletében megingatná. Németország legmagasabb köreiben, magában az uralkodó házban megvan az érdeklődés a testgyakorlás iránt, mert fölismerték és világeseményekben érezték hasznát. Nálunk kevés az érdeklődés. Az a kis csoport, mely érdeklődést mutat, inkább a külsőségekben elért eseményekre kiváncsi, mint sem az összhangzó és egészséges fejlődésre. Inkább a látványos tornaversenyeket és akrobatákat bámulja, mi szintén becsülendő, mintsem az egészséges embernek örülne.

A testgyakorlás másik akadálya a lázas törekvés a gyors érvényesülésre. Az iskola napról-napra nagyobb dilemma előtt áll. Egyrészt folyton többet kell követelnie, másrészt a szülő gyorsítani óhajtja gyermeke szabadulását az iskola kötelékéből, mert megélhetése mindinkább sulyo-