A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1894-95. tanévről
B) Bevégzett tananyag
16 A belalak. Külalak. Szemléletesség, élénkség, tárgyfestés, hasonlat. (3). A szóképek. Metaphora, Metonymia. Jelzők. Körülírás. Hyperbola. (5). Alakzatok. Szó- és gondolat-alakzatok. (3). Verstan. A rhytmus. Hangsúlyos verselés. Ütemek. Ütemes verssorok. (2). Időmértékes verselós. Idősorok (5). Rimtan. Tiszta rím és assonantia. A rímek elhelyezése. Kötött versalakok. Balassa-versszak. Alexandrái-, Himfy-, Nibelung-, olasz hármas és a sonett (4). Összefoglaló ismétlés. (3). 2. Német nyelv. Heti órák száma: 3 (1 nyelvtan, 2 olvasmány). Tanár: Kosztka György. Tankönyv : Felsmann J.: Német Grammatika és Szemák 1.: Német olvasókönyv, II. r. A mondattanból az egyszerű és bővített mondat. (4). Alaktan. A főnév tana, különös tekintettel a tulajdonnevek és az idegen nevek ejtegetésére. (2). A melléknévre vonatkozó szabályok s különösen a melléknév fokainak körülírása és a hiányos fokozás. (2). A számnév. (2). A névmásokra vonatkozó szabályok tárgyalása. (3). Az eddigiek összefoglaló ismétlése. (2). Az ige tana; különösen az erős hajlitásu igék hat osztálya és a rendhagyó igék. (4). Valamennyi particula. (2). Szóképzéstan. (2). A mondattan folytatólag és pedig a többszörös vagy összetett mondat. (3). A körmondat s a mondatok elemzése és jelölése. (2). Az igék használata. Szórend. (2). A verstan rendszeres áttekintése. (1). A mondattan összefoglaló ismétlése. (3). 3. Franczia nyelv. Heti órák száma: 5. Tanár: dr. Kálmán Miksa. Tankönyv: Hofer K. : Módszeres franczia nyelvtan, I. s II. rész és Hofer K.— Hahn A. : Franczia olvasókönyv. Az I. (er) és II. (ir) osztályú rendhagyó igék. (2). A III. (oir) és IV. (re) osztályú rendh. igék (4.) Az igehajlitás ismétlése, különös tekintettel az I. hajlitásu igék bizonyos csoportjának hangtani es helyesírási sajátságaira. (2). Az ir végűek úgynevezett rendhagyó osztályának rendszeres csoportosítása; a rendh. igéknél általán előforduló nevezetesb hangváltozások törvényességének feltüntetése. E mellett ismétlő gyakorlatok, főleg a tárgyalt rendhagyó igéknek sajátságos franczia szólásmódokban való alkalmazására. (5). Mondattan : Módszeres tanmenet, az alaktan egyes részleteinek kibővítése mellett. A főnév és a névelő, különösen a részelő névelő és a névelő elmaradásának esetei. (3). Az a viszonyszó használata. Részletezőbb szabályok a főnevek neméről és többes számáról. A melléknév nőnemének sajátságosb alakjai. (4). A melléknév helye, vonzata és egyeztetése. Az igék vonzata és egyeztetése az alanynyal. (4). A tagadás, kérdve-tagadás. Ne a mellékmondatokban, tagadó értelem nélkül. Pás kihagyása. (3). A participe passé egyeztetése avoir és étre
