A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1893-94. tanévről

A pécsi m. kir. állami főreáliskola tanári könyvtárának czimjegyzékc. Összeállította Kosztka György

ELŐSZÓ.

„Csudálatos láng ébredt föl bennem a tudományok és jó könyvek iránt, mely arra birt, hogy azokat nemcsak bárminő gonddal és költséggel megszerezni, de távoli hazámba is elhozni magamat elhatároztam“ Írja gróf Teleki Sámuel, midőn a külföldi egyetemeken tartózkodott. E „csudálatos láng“ a könyvek megszerzésére nézve intézetünkben, úgy látszik, csak későn kezdett ébredezni. Midőn ugyanis 1878/o-ben a könyvtár őrzését átvettem, bizony alig volt tulajdonképen mit őriznem. Mindössze két kis szekrényben találtam mintegy hétszáz darab, nagyrészben tankönyvet, s ezek is egy pinczeszerü, dohos, sötét szobában voltak elhelyezve, hová a könyvtároson kívül nem igen szívesen „hatolt“ be valaki a könyvek használata végett. A fent idézett „csudálatos láng“ pedig nálunk sem hiányzott, minden szaktanár igyekezett legalább a legszükségesbeket beszereztetni; de sok volt az akadály, kevés az előirányzat; az egyes szertárakat is rendbe kellett hozni s a tanártestület önmegadással nyugodott meg abban, hogy majd idővel! Legtöbben a maguk pénzén vették meg a nélkülözhetetlen könyveiket. Ily szűk körülmények és sok akadályok között igyekezett a testület fontos feladatának megfelelni.

Ezek után bízvást mondhatom, hogy könyvtárunk csak az utóbbi évtizedben bontakozott ki szánandó helyzetéből, mely utóbbi évtized azonban valódi epocha-számba megy, a mennyiben a könyvtár egyszerre csak rohamosan kezdett most fejlődni, a szerencsés tapintattal kiszemelt művekkel gazdagodni s örvendetes gyarapodásnak indulni. Ma már nem egy oly művünk van, melylyel csak nagyon kevés vidéki s talán nem minden nagyobb könyvtár is alig dicsekedhetik, külsejére nézve pedig a „díszes“ epithetont méltán megérdemli.

Könyvtárunk története, a kéznél levő katalógusok szerint, 187V2-re vezethető vissza. E katalógusokból azonban sem a beszerzés ideje, sem annak mikéntje ki nem mutatható, de legtöbbször a művek érteke is alig. A művek czimei nagyrészt oly velős (?) rövidséggel vannak felsorolva, hogy az eligazodás e téren alig lehetséges. Annyi azonban mégis kivehető, hogy a bejegyzett könyvek folyószáma 790-ig terjed, a nélkül, hogy e szám akár a művek