A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
fi melyben a három szervetlen világ : föld, viz és levegő a földgömbnek mai anyagi felületének alkotásában egyesülnek. Meg kell tehát vizsgálnunk a három világot alakjuk, anyagi alkotórészeik, folytonos átalakulásuk és keletkezésük négy elve szerint, irányadó nézőpontúi fölvevén azon kölcsönös hatásokat, melyeket e három világ kölcsönösen egymásra s a Föld felületére gyakorolnak. Az igy nyert biztos talajon fejlődnek a geographiának többi föladatai, különösen azok, melyek a szerves — állat- és növény- — országok vizsgálatára vonatkoznak. Nem lehet feladata a geographusnak, tanulmányozni azok fajainak egyes különbözéseit; ez a zoologus és botanikus dolga. A geographus czélja a fajok, -nemek, családok és rendek elterjedését meghatározni, czélja úgy az egyes alakok létezésének, mint a különböző fajok társas együttélésének okait kifürkészni s a szerves lények elterjedésének általános törvényeit kimutatni. Ez által az oksági kölcsönös hatások lánczolatába uj tagokat fűz be, mert. az állat- s növényvilágot a fentebb említett négy elv szerint s a Föld felületéhez való viszonyukban tárgyalja. így tehát mindezen vizsgálatoknak végső czélja, szövetkezve a botanika, zoologia és paläontolo- giával az összes állat- és növényvilágnak mai elterjedését, vagyis helyesebben, a növények és állatok természetes rendszerét okságilag fölfogni és ki magyarázni. A geographia föladatai tetőpontjukat érik el annak kutatásában, milyen viszonyban van az ember az említett tényezőkhöz, milyen viszonyban a folyton változó szilárd felülethez, milyenben a vizekhez s a légburokhoz, s végül milyen viszonyban van a növények és állatok helyi és általános elterjedéséhez. így tehát a geographus az embert s ennek műveltségét ugyanazon elvek s ugyanazon irányadó nézőpontok szerint tárgyalja, mint az előbb említett részeket, illetőleg jelenségeket. Talán merészségnek látszik egy tudományba oly nagy mennyiségű anyagot összehalmozni, egy tudományra oly sokoldalú feladatokat ruházni, mint azt a löldrajznál teszszük. Továbbá attól is lehetne tartani, hogy épen ezen sokféleség könnyen az eredetileg egy tudománynak részekre való bőm lását idézheti elő. Ámde ezen sokféleség a vezérlő irányelv, t. i. a Föld felületére gyakorolt oksági kölcsönös hatások által szoros egységgé van Összekötve. Az irányelv egysége által a középső tagok épen oly szorosan össze vannak kötve egymással mint a végső tagokkal, és minthogy épen ez Utóbbiak, t. i. a Föld felülete s az ember legrégibb időktől maiglan úgy tekintettek mint a földrajznak legigazibb részei, azért nem lehetséges egyikét is a számos közbenső tagoknak elejteni a nélkül, hogy meg ne zavarjuk az egésznek összefüggését s meg ne semmisítsük a minden valódi tudományban található belső harmóniát. Különben is habár a földrajz határmegyéi számos más tudománynyal találkoznak, mégis közte és azok közt lényeges különbség mutatkozik. így
