A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Dr. Kálmán Miksa: Az idegen nyelvek tanításának reformja
franczia ellenben már többet, de mégsem annyit, hogy követnünk kellené azok tanácsát, kik a tanítás elején nem közönséges helyesírásit szöveget akarnak alkalmaztatni, mint a mely nem felel riieg mindenben a kiejtett hangoknak, hanem előbb a kiejtés megtanulásáig phonetikus átirásut. Ily eljárás mellett a tanulók egy irás helyett kettőt kénytelenék megtanulni; melyek közül az egyiknek, a phonetikusnak csak ideig-óráig veszik hasznát, és e mellett fenyeget az a veszély, hogy a tanulók megszokván előbb úgy írni a szókat, a hogy azokat kiejtik, később nehezen, sokkal nehezebben mint különben történt volna, sajátítják el a szokásos helyesírást. A magyar anyanyelvű tanulóknak a phonetikus átírás nyújtotta segédeszközre épenséggel nincs szükségük. Hisz ők ki tudnak helyesen ejteni minden franczia mássalhangzót, minthogy e tekintetben a magyar nyelv összevág a francziával. Nyelvünkből egyedül az u. n. orrhangok és nehány magánhangzóárnyalat hiányzik. Ezeket pedig pusztán phonetikus átírás utján nem lehet elsajátítani; ezeket hallani és szakértő ellenőrzés mellett gyakorolni kell. Erre meg egyedül alkalmas hely — az iskola, s egyedül hivatott mestere — a tanár. A tanulók a hallott hangokat ép úgy kötik a rendes irásu szöveghez, mint a phonetikus átíráshoz. Egyébként az analytikus-direkt módszernek német hívei közül nagyon tekintélyesek: Techner, Sallvvürk, Schröer (Weitzenböck : Zur Reform des Sprachunterrichtes 36. 1.), Bechtel stb. (Zeitschrift f. d. R\v. XVIII. évf. 257. 1.) szintén ellene vannak ily szövegnek az iskolában való használatának, pedig náluk mások a viszonyok, a németek nagy része nem tud minden fr. hangot jól kiejteni; összetévesztik a b-1 és a p-t, a d-1 s a I-1, a g-1 s a Ä’-t, z-t s az sz-1, sőt az «-t és eh-1 (Quiehi: Die Einführung in die fr. Aussprache S. lap). A kiejtés tanítása összefüggő szövegen vagy egyes hangokon megkezdhető. Quiehi (u. o. 4. 1.) sok kísérlet után azt találta, hogy az utóbbi gyorsabb és biztosabb ut. Egyúttal azonban ajánlja, hogy kizárólag kiejtési gyakorlatokkal csupán az első két órában foglalkoztassuk tanítványainkat; tovább folytatva kizárólag ezeket, a tanulók figyelme ellankadna, mert ezek a tartalom és nem az alak iránt érdeklődnek. 1—2 órán túl e gyakorlatok mellett már összefüggő olvasmány veendő elő. 2. Olvasmány. Az analytikus-direkt módszernek az imént említett főczéljaból az is következik, hogy a tanulókat minél előbb képesekké kell tenni az élő szó megértésére, mert az értés előzi meg a tudást. Igénybe kell venni a fül közvetítését, holott a conslructiv módszernél csak a szem közvetít ismereteket. Pedig a fül nagyon alkalmas erre. Az ő közvetítette benyomások sokkal erősebbek, mint a szem által közvetitettek; igy egyformán öltözött emberek, — 29 ~-
