A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
7 vetésénél, mercurijodid kiválása folytán, vörös csapadék támad, ami az összehasonlítást csaknem lehetetlenné teszi. Ennek elkerülésére czélszerü e tiszta vízhez, a Nessler-oldat hozzáadása előtt, — a párlat színéhez képest aproximative, — egy-két csepp normal HvNCL oldatot cseppenteni. Ez esetben a színárnyalatot teljesen egyenlővé lehet titrálni. Az ily módon felhasznált chlorammon mennyiségből a megfelelő Hs N n Hi NCL ammoniakot x egyenletből számítottam ki. A feloldott organikus anyagokat oxálsavnak tekintve vettem számításba. Meghatározásukat pedig úgy eszközöltem, hogy 200 cm3 vízhez, a mely kénsavval volt megsavanyitva és közel a forráspontig volt hevítve, oly hig kaliumpermanganat-oldatnak meghatározott mennyiségét adtam, melynek 10 cm3-e épen 1 cm3 Vio normal oxálsavnak felelt meg. Egy idei keverés és hevítés után, e még mindig vörös szinti folyadékot az i/io normál oxálsavval színtelenre, majd ismét kpermanganattal az igen halavány és épen csak észrevehető, de maradandó rózsaszín megjelenéséig visszatitráltam. Az igy felhasznált kaliumpermanganat mennyiségéből, leszámítva a hozzáadott oxálsav és már korábban talált salétromossav hatását, — a ferro-vegyeket nem véve tekintetbe — az organikus anyagot, mint eredetileg jelen volt oxálsavat számítottam ki. Félreértések elkerülése végett jeleznem kell még azon eljárást, melyet a baktériumok számának meghatározásánál követtem. Dr. Koch és különösen dr. Hueppe munkáinak nyomán pepton- gelatinát készítettem, ezt 150 C° hőségben kihevitett kémlőcsövekbe öntve és a kémlőcsöveket ugyancsak kihevitett gyapotdugaszokkal elzárva, 100 C" gőzáramban többször sterylizáltam. A vizek beszerzésére használandó tisztított üvegeket dugaszaikkal együtt szintén mintegy 2—3 órai 150 C° kihevités és gondos elzárás után vettem használatba. A vizeket, lehetőleg gondos beszerzés után, azonnal felhasználtam. A beoltás következőleg történt: A kémcsövek tartalmát gyenge, mintegy 26—28 C° hőben folyóssá tettem s a gyapotdugasz kiálló részének leégetése és a kémcső felső részének megmelegitése után, a dugaszt hevített csipeszszel kiemelve a vizsgálandó vizből, sterylizált pipettel, a viszonyokhoz képest, 2—3 csepp vizet cseppentettem a peptongelatinába, mit elzárás után jól összekeverve, sterylizált és lehűtött, üvegharanggal elzárt üveglemezre öntöttem. A lemezeket nedves üvegkamrákba helyeztem, melyeknek fenekén 1 pro mill tartalmú corrosiv-oldattal megnedvesi- tett szűrőpapír volt. E lemezeken, 16—18 C° hőmérsékü szobában, a tenyészetek kifejlődtek és azoknak számát, ha sok volt a peptonizáló telep, 8 nap, ha
