A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
— 5 — borsárgára. Ez volt a normál indigó oldat, melyből, igen csekély meny- nviségü salétromsav meghatározásához, még Vio normal, tehát Ol mgr- KXOä-nak megfelelő oldatot is készítettem. E két folyadék kölcsönös értékét titrálás által állapítottam meg. A titrálás következőleg történt: Mély porczellán csészében 10 cm3 indigó oldatot vizfördőn 100 C -ra melegítettem s ebbe folytonos keverés közben, oly pipett-ből, melynek 80 csöppje tett ki egy cm3-t, addig csöpög- tettem a fönt irt normal kaliumnitrat oldatot, mig a kellő borsárga szin megjelent. E színárnyalatot, melyet többszöri ismétlés után mindig egyenlőnek találtam, normál szin gyanánt fogadtam el és kísérleteimnél összehasonlítás czéljából, mindig újból állítottam elő. Megismervén és beállítván ekként indigó oldatom értékét, a vizek vizsgálatánál hasonló titráló módszert alkalmaztam s majd a concentrál- tabb, majd a higabb indigót használtam, amint salétromsavban dúsabb, vagy szegényebb vízzel volt dolgom. Csekély mennyiségit salétromsavat tartalmazó vizek vizsgálatánál czélszerü, sőt szükséges a vizet felére, esetleg egy tizedére is befőzni és a titráláshoz e sűrített vizet használni. E módosításnak előnyét abban találom, hogy kevés kénsavat kell felhasználnunk, a kénsav forró állapotában találkozik a nitráttal, con- centratiója, tehát ható képessége csak kevéssé változik, a nitrat-oldatnak, illetve viz nitrátjának, minden része azonnal actióba lép, és hogy a kémlés gyorsan végrehajtható és az eredmény pontos. Lehetnek azonban e módosításnak hátrányai is ; ezek közül első az, hogy sok nitrátot tartalmazó vizekből igen kevés használatik fel s igy a nyert eredmény, egy liter vízre számítva, a második vagy harmadik tizedesben, nem lesz pontos. Ez ellen védekezünk, ha a színeződést kellőleg megfigyeljük és ha 10 helyett, akár 50 cm3 normál indigó oldatot használunk. Továbbá hibaforrás lehet a nitritek jelenléte is. Ezt elimináljuk, ha az alább leírandó módon talált nitrit-mennyiséget a nitrátból levonjuk. A salétromossavat Gries és Tiemann szerint metaphenylendiamin- nal, — szintén módosítással — ugyancsak kolorimetrice határoztam meg. A salétromossav meghatározása figyelmes körültekintést kiván. Ismernünk kell először normál kaliumnitrit oldatunknak valódi értékét, mert nem ritkán kaliumnitratot is tartalmaz. Megvizsgáljuk és tartalmát megállapítjuk kaliumpermanganattal. Tapasztaltam továbbá, hogy a vizsgálandó viz, miután benne az alkali-földfémeket natriumkarbonat és natron által lecsaptam, csak hosz- szabb idei állás után tisztult meg és a megtisztult folyadék, a hig (1—3) kénsav és metaphenylendiamin hozzáadása után, rövid idő múlva némileg ismét megzavarodott, ami a színeződés megítélését befolyásolta. Nemkülönben alkalmatlanok a lassan fejlődő szénsavbuborékok is.
