A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag
— 38 — D) Bevégzett tananyag. A pécsi állami főreáliskola állandó tanmenete. A) Rendes tantárgyak. I. osztály. 1. Magyar nyelv. Heti órák száma: 5 (2 nyelvtan, 3 olvasmány). Tanárok: az I. A. osztályban dr. Gerecze Péter, az I. B. osztályban dr. Kálnai Adolf. Tankönyv: Dr. Szinnyei J. : Iskolai magyar nyelvtan, I. r. Megfelelő olvasmányok alapján : A hangok és felosztásaik. A mondatok és nemeik. A mondatrészek. (4.)*) A beszédrészek. (4.) A személyragok, az ik-telen és ik-es igék személyragjai, a tárgyas személyragok. Az állítás módjai. (4.) Az igeidők, az igeragozás. (5.) A névszók. A tárgy. A határozók, helyhatározók, idő-, mód- és képes határozók. (8.) A jelzők, birtokos jelzők. A kiegészítők. (4.) Szóképzés. (2.) Összefoglaló ismétlés. (3.) 2. Német nyelv. Heti órák száma: 5 (2 nyelvtan, 3 olvasmány). Tanárok: Az I. A. osztályban dr. Gerecze Péter, az 1. B. osztályban dr. Kálnai Adolf. Tankönyv: Dr. Szemák I. : Elméleti és gyakorlati német nyelvtan, I. r. A szóhangok és megjelölésök. A betűk felosztása. Néhány hangzó kiejtése. A szótagok időmennyisége és hangsúlya. (3). A helyesírás alapvonalai. Megnyujtási jegyek. Nagy kezdőbetűk használata. A szótagok elválasztása. Néhány hangzó használata. (4). A beszédrészek. A mondat és részei. A puszta és bővített mondat. (2). A névelő és ejtegetése. A köznév ejtegetése. Erős ejtegetés. Ragnélküli többes. (3). Az e ragu többes; er ragu többes. Gyönge ejtegetés. (2). Gyönge ejtegetésit nőnemű nevek. A tulajdonnév ejtegetése. (1). A declinatióra vonatkozó szabályok ismétlő áttekintése. (1). A melléknév ejtegetése, határozott és határozatlan névelővel és névelő nélkül. (2). A melléknév fokozása. Rendhagyó melléknevek. A melléknév fokainak erősítése. A melléknévre vonatkozók összefoglaló áttekintése. (2). A névmás. A személyes és birtokos névmás ejtegetése. A birtokos névmás ejtegetése. A birtokos névmás használata. A mutató névmás ejtegetése. (2). A visszamutató és kérdő névmás ejtegetése. A névmások ismétlő áttekintése. (2). A tőszámnevek, sorszámnevek, határozatlan számnevek és névmások. A számnév áttekintése. (2). Az ige hajlitása. Erős és gyenge hajlitás. (1). A haben, sein és *) A zárójelben foglalt számok az előzőleg vázolt tananyag feldolgozására cs átismétlésére fordított heteket jelentik.
