A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
Hygienikus tekintetből figyelembe veendő még az ivóvizeket szeny- nyező mikrobák vagy baktériumok minősége és mennyisége. Ezek mor- phologiailag bacillusoknak, coccus- vagy diplococcusoknak és spirilláknak neveztetnek; biológiailag pedig aero- és anaerobionoknak mondatnak sat. Az első táblázatban csupán azon mikrobák mennyisége lévén megállapítva, melyek a fönt leirt közegben és viszonyok között tenyészthetők, azok bírálata tehát szintén csak a számbeli különbségre vonatkozhatik. Szaktudósok a baktériumok maximális számát az ivóvízben már megállapították ; de e téren is ingadozást látunk ; némelyek 50-et engednek meg egy köbcentimeter vízben, mások még 500-at sem tartanak aggodalmasnak. Nem commentálhatom tehát a táblázat erre vonatkozó számadatait, csupán rendelkezésre bocsátom megítélés czéljából. A táblázatba foglalt baktériumok száma és a chemiai anyagok mennyisége között összefüggést megállapítani alig lehetséges, mert merész dolog volna azt állítani, hogy bizonyos mennyiségű chemiai anyagnak meghatározott számú baktérium felel meg, valamint viszont azt sem lehet állítani, hogy bizonyos számú baktérium megfelelő salétromsavat és ebből — Meusel és Schönbein szerint — salétromossavat produkál; habár ez utóbbi viszonynak, az időegységben, a feltételek azonossága mellett, léteznie kell. A chemiai anyagok és baktériumok, valamint azok hypothetikus productumai, a ptomainok nagyobb tömegével szennyezett vizek az élő szervezetbe jutván, ott általános felfogás szerint vagy direct kóros állapotot idéznek elő, vagy azt a betegségre előkészítik, hajlandóvá teszik, vagyis disponálják. A chemiai anyagok direct hatása a jelentkező kórtünetek révén legalább eredményében ismeretes. A baktériumok ily hatását pedig csak a pathogen vagy kórnemzők egynémely fajának jelenléte és elszaporodásával kapcsolatosan fellépő kóros állapot klinikai minőségéből Ítélik meg, azon sok esetben kísérletileg is beigazolható feltevés alapján, hogy eme pathogen mikrobák bizonyos faja, a megfelelő specialis betegségnek okozója, nem pedig okozata. De mit jelent és miben áll a dispositio ? E kifejezés ez idő szerint még csak valami ismeretlen hypothetikus tárgyat vagy fogalmat nevez meg, amely kétségtelenül létezik, de eddigelé lényegében a therápia megfejteden problémája. És a pathogen-bakteriumok kizárása mellett épen ezen dispositio elvének elfogadása vezérelhet ivóvizeinkben élő mikrobák hatásának megítélésében. Ez alapon tehetjük fel, hogy nagyobb számú baktériumot tartalmazó vizeink, disponáló hatásuk révén, csakugyan ártalmasak lehetnek. Nem tartozik ugyan szorosan véve e közlemény keretébe az orvosi tudomány irányának és haladásának méltatása, az eszmelánczolat kapcsán
