A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1891-92. tanévről
Skoff Ferencz: A pécsi forrás- és kútvizekről
10 — igy szól: „Vájjon a küldő, csomagoló, elcserélhette-e valamelyik vizet“ és „Volt ázonban egy-két üveg, amely csordultig lévén telve, nem volt jól felkavarható“ sat. A chemiai vizsgálatról pedig ekként szól az érintett jelentés : „A beküldött vizpróbák elégtelen volta miatt az elemzés számadatai szigorúan pontosnak nem mondhatók“ sat. E nyilatkozatok az eredmények különbségének megokolására elégségesek s reám nézve teljesen megnyugtatók; minélfogva e tekintetben kritikának helye nincs. Csupán megerősíteni kívánom a jelentés kételyeinek indokoltságát, midőn felemlítem a szembeszökő számbeli külömbséget, melyet a püspökmalmi forrásvízben talált baktériumokra nézve a két vizsgálat eredménye feltüntet. E különbség kétségtelenül elcserélődésből eredhet annál is inkább, mert az általam talált számadat a forrás múltja, illetve mintegy 15 év előtti környezete által megokolható. Megerősíti még azon körülmény is, hogy a Budapestre vizsgálat czéljából felküldött vizek nem szakszerűen sterylizált üvegekben voltak és csak mintegy két napi állás után vizsgáltattak meg. A chemiai vizsgálatra nézve felhozott mentséget is megengedem teljes mértékben; de feltűnőnek találom azt, hogy a leközölt szakjelentés elemzési táblázata szerint a Tettye vize több chlort és salétromsavat tartalmaz a forrásnál, mint ugyanazon viz a vezeték alsóbb kifolyásainál. Ismeretes pedig, hogy nincs elfogadható ok, mely a lefolyás ideje alatt a chloridok és salétromsav-sók kiválását vagy decomponálódását igazolhatná. Habár tekintetbe .veszem és meggyőződésből megengedem azt is, hogy forrásvizeink mennyisége és ennek révén azok chemiai alkotórészeinek viszonya az év különböző szakában változó, mégis nem tartom lehetőnek a számokban kimutatott nagy különbségek felmerülését. Ezek alapján csak megerősíthetem és hangsúlyozom, hogy a Budapesten megejtett chemiai vizsgálat eredményei valóban nem pontosak. Ezen reflexiók után visszatérek az első táblázat számadataira és an nélkül, hogy bárki véleményének perjudikálni akarnék, alkalmat kívánok adni a felsorolt vizeknek hygienikns tekintetben való megítélésére. Es hogy bírálat alakítására némi tájékozást nyújtsak, idézem főbb vonásaiban a szaktudósok által megállapított elveket, melyek a vizek hasznavehetősé- gének megítélésénél irányt adhatnak. Valamely ivóvíz jósága, általános felfogás szerint, a jelenlevő organikus anyag, salétrom- és salétromossav, ammóniák és a szervi anyagok elbomlásából eredő chlor mennyiségétől függ. Mérvadó lehet még a mész- és magnesiumsók mennyisége. A megengedett mennyiségek pedig, melyeknek jelenlétében az ivóvíz még ártalom nélkül élvezhető, milligrammokban kifejezve következők :
