A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1890/91. tanévről
Hekinger István: A természettudományok egyetemes haszna
— 4 Tőlük tudja meg az emberiség, hogy a szervetlen világ természeti erői miként szolgálhatnak az emberi élet szükségleteinek és az emberi szellem czéljainak. A gőz használata az ember testi erejét ezerszeresen, milliom- szorosan sokszorozta. A szövő és fonó gépek az embertől oly munkásságot vettek át, mely azelőtt attól szellemölő szabályszerűséget és fizikai erejét felülmúló időt követelt. A gőzerő használatával az emberek érintkezése, azok anyagi és szellemi haszna oly mérvben emelkedett, mit a mi nagyapáink életében senki sem álmodhatott. Trója elestének hírét tüzoszlopok viszik Görögországba, a waterloi eseményeket a hivatalos futár csak napok múltán közölheti Anglia királyával. Galvani kezdeményező kutatásainak köszönhető, hogy ma néhány pillanat alatt nemcsak Sz.-Pétervárra, de Amerikába is híreket küldhetünk; hogy a villamosság világitó, géphajtó, növényfejlesztő, gyógyító erejét a magunk hasznára fordíthatjuk és hogy maholnap patakjaink, folyóink vizeit, a föld legóriásibb vízesésével, a Niagaráéval együtt villamébresztésre s ezt gépek hajtására használhatjuk. Ez által az emberi munkásság nehézségein leírhatatlan mérvben fogunk könnyíteni; a villamos erő társadalmi életünket még nagyobb mértékben fogja megváltoztatni, mint hajdan a gőzerő. Homér földje alig terjed a Kaukázuson túli vidékekre. — A természettudományoknak köszönhetjük, hogy a világ ma ismeretes előttünk, hogy a műveltség a barbárok között is terjed, hogy iparunknak és kereskedelmünknek újabb és újabb piaczokat találunk, uj növényeket, állat-fajokat, vas- és kőszénbányákat fedezünk fel iparunk, azaz a magunk hasznára. A mig a megfelelő közlekedési vonalok, a vasutak csak szórványosak voltak Európában, úgy az emberek mint az áruczikkek forgalma kiszámíthatatlan idő- és pénzveszteségbe került. Anglia, a világközlekedés megteremtője, maholnap vasúton fog Konstanti- nápolyig haladhatni. Lesz idő, mikor Afrika belsejének homokja nem gördít akadályt a közlekedés elé, bár kezünkben a fúróval kell majd kutakat ásnunk s tán nagyon sokat, hogy szaporítsuk a sivatag oázisainak számát; de előbb vagy utóbb el fog készülni az ut, mely Algírt a Captartománynyal összeköti. Ez a tudomány eszeli ki és vágja át a szuezi földszorost, ez Írja le Dover és Calais között a tengerfenék topographiáját, szerkezetét és mondja meg, minő vastag legyen a burok, mely a vizet a szárazföldtől elválasztja, mivel legújabb czél: Franczia- országot Angliával vasút által összekötni. A természettudományok fedezik fel, bár eddig még nem exact pontossággal, de nagy valószínűséggel, a léghőmérsék és légmozgás