A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1890/91. tanévről

Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag

— 39 —

összetett Alapjárás, lépésváltás; szökdelés; futás 6 perczig. Szer- tornázás. Ugrások fordulatokkal, menéssel, irammal magas vagy távol és elögyakorlatok a rohamdeszkán. Vándormászás és mászni egy kötélen vagy két póznán. Vízszintes létrán és nyújtón függőállások és egyszerű függeszkedések, üléscserék és átvonulások. (íyürühintán függő - állások. Mélyugrások a lóról és feltérdelések. Terhet hordani Súlyemelés. Körhinta Kötélhúzás. Játékok

II. Osztály.

1. Magyar nyelv. Heti órák száma : 5 2 nyelvtan, 3 olvasmány). Tanárok: a II. A osztályban Körösi Henrik, a II. B. osztályban dr. Kálnai Adolf.

'lankönyv: Dr Szinnyei .1,: Iskolai magyar nyelvtan, II. r.

Megfelelő olvasmányok alapján: Az összetett, kapcsolt, választó ellentétes, következtető és magyarázó mondatok. A szórend. A rágós határozók, ban —ben, nál - nél, val - vei, bői—bői, ról—ről, tói—tői. s a. t. A névutós képes határozók. Az alárendelt mondatok. Alanyi és tárgyi mondatok. Egyenes és függő beszéd. A hely- és időhatározó mellékmondatok. A mód-, ok- és czélhatározó mellékmondatok. Az ösz- szevont és rövidített mondatok. A többszörösen összetett mondatok Összefoglaló ismétlés.

2. Német nyelv. Heti órák száma: 4 (2 nyelvtan, 2 olvasmány) Tanárok: a II. A. osztályban Körösi Henrik, a II. B. osztályban dr. Kálnai Adolf.

Tankönyv: Dr. Szemák .1. : Elméleti és gyakorlati német nyelvtan, tanodái és magánhasználatra. II. r.

A helyesírásra vonatkozó (1-ső osztályban tárgyalt) szabályok ismétlő áttekintése. Mondattan. Tő és bővített mondat; egyszerű, összetett és összevont mondat; a mondat alap és mellékrészdnek elhelyezése ; az igétől elválasztható igekötök elhelyezése; a nicht tagadó szócska elhelyezése. Igetan. Az ige fogalma, nemei; igetö, személyragok, igemódok, igeidők ; gyenge, erős, vegyes és rendhagyó ige- hajlitás. Az egyszerű és összetett idők képzése: a parancsoló mód és névszói alakok képzése; a haben, sein és werden segédigék hajlítása. Az ige szenvedő alakjának képzése. A módbeli segédigék; hanglágyitó, hangtisztitó, személytelen, visszatérő és összetett igék. Az igehajlításra vonatkozó megjegyzések. Kettős hajlitásu igék. A haben és sein használata. Az erős hajlitásu igék hat osztálya. Vegyes és rendhagyó igék. A főnévre vonatkozó szabályok tárgyalása, különösen az erős ejtegetésü főnév többesének négyféle alakja. A melléknév, névmás, számnév. A particulák. Szóképzéstan. Összefoglaló ismétlés.