A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről

Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag

9. Testgyakorlás. Tananyag és tanmenet ugyanaz mint a III. osztályban.

V. osztály.

1. Magyar nyelv. Heti órák száma: 5.

Tankönyv : Névy L.: Rhetorika. A prózai műfajok elmélete. Névy L. : Olvasmányok a rhetorikához.

Az írásművek elmélete és a rhetorika fogalma. Az elbeszélés. A történetírás. (4). A történetírás története. (3). A regény és novella, fajai stb. A költői és prózai alak. (3). A szónoklattan. Feltalálás. Inductio- Deductio. Meggyőzés. (5). Az indulatgerjesztés és rábírás. A szónoki beszéd szerkezete. (3). A szónoki beszéd előadása. A betanulás. A szavalás. (4). A szónoklat története a görögök, rómaiak, más idegen népek- s a magyaroknál. (4). Az értekezés, dispositio, a párbeszéd, a levél alak, Sokrates, Plato, Aristoteles. A magyar próza története. (5). Összefoglaló ismétlés. (3).

2. Német nyelv. Heti órák száma: 3 (1 stilistika, 2 olvasmány).

Tankönyv: Dr. G. Heinrich: Deutsches Lehr- und Lesebuch, I. B.

A stilisztika lényege és feladata; a próza és költészet fogalma ;

különbség próza és költészet között. A próza fejlődése; a stil fogalma, tartalma és alakja; a stilisztika felosztása. (4b Inventio, definitio, divisio, pai’titio és dispositio. Következtetés. (6). A stíl közös sajátságai (tisztaság, szabatosság, kellem). (4). A trópusok fogalma és fajai; metaphora, allegoria, hasonlat, metonymia, Synekdoche, hyperbole. (3). A szóalakok (figurák) fogalma és fajai. Különbség a trópusok és figurák között. (3). Az elbeszélés fogalma, fajai és felosztása. Történetírás. (4). A leírás. (1). Az értekezés és chria. ^3). A szónoki műbeszéd fogalma, •czélja, tárgya és fajai. (3). Összefoglaló ismétlés. (3).

3. Franczia nyelv. Heti órák száma: 4.

Tankönyv: Hofer K. : Rendszeres franczia nyelvtan, I. és II. rész.

Hangtan : a III. osztályban tanultak kibővítése, a franczia hang- rendszer tudományos alapon való tárgyalása. (3). A főnevek többese ns nőneme. A nemnek a végződésből való felismerése. A határozott, határozatlan és részelő névelő. (5). A melléknév neme, többese, fokozása, egyeztetése es helye. A számnév. (4). A névmások. (6). Az igék nemei. Az idők képzése. Kérdő és tagadó alak. Szenvedő hajlítás. Közép-, visszaható- és harmadik személyi igék. (5). A határozók, viszony-, kötő- és indulatszók. (3). A mondattanból: a módok és idők használatának főbb szabályai. (2). Az összetett mondatok az egyszerűnek részei szerint. A körmondat. (3). Összefoglaló ismétlés. (3).

4. Történelem. Heti órák száma: 3.

Tankönyv: Mangold L.: Világtörténelem, I. és II. k.

Bevezetés a világtörténelembe. A keleti népek. (4). A görögök. A