A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről

Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag

— 53 — nán. Ugrás magasba és távolra. Korlát: üléseserék; fekvő támaszok. Nyújtó: térdpereczek; kelep fölvetődés; karfüggések. (íyürühinta: kar­függések és átvonulások. Tlak: felülések; terpeszugrások. Lendülések a létrán. Körhintán körülfutás. Átugrások a rohamdeszkán. (8). Katonai gyakorlatokból az 5. §. ismétlése: vonulások; kettős rendek; két, há­rom elemi szabadgyakorlatok összekapcsolva; társasgyakorlatok a rúdon. Szertornázás. Mászás: lefelé különféle alakban. Ugrás kis akadálylyal. Nyújtó: függés csere; lefüggések; lóbálás; átugrások. (Íyürühinta: hin­tázás felhuzódással. Ló: üléscserék lábkörzéssel és testfordulatok. Kor­lát: kiugrások; lendülések. Kötélhúzás. Lebegőfa: fektámasz; egymást kikerülni. Játék. (9). Katonai rendgyakorlatból a 6., 14. és 19. §; kanya­rodások ; körülkörzés ; négyszög ; csillag ; szakaszba fölvonulás. Roham­állások; fekvőtámaszok; szökdelések; botgyakorlatok; futás 10 perczig ; versenyfutás. Szertornázás. Mászás egyszerre két kézzel; zászló. Ablak­ugrás és a rohamdeszkán mérczén át. Bak: üléscserék. Nyújtó : vegyes függés; lendülés. Korlát: gyakorlatok támfekvésben; támlázni; szökde­lések. Ló: különféle átugrások. (Íyürühinta: egyszerű támasz. Létra: függeszkedések a kapocsfákon és fokokon. Lebegőfa: lebegőállások : járások. (9). //, osztály. 1. Magyar nyelv. Heti órák száma: 3. Tankönyv: Névy L.: Stilisztika, I. r., Irálytan. Bevezetés. A nyelv mint stilus. Nyelvtan, stilisztika és köre. Egy­szerű irály. Világosság, szabatosság. Gondolati helyesség. Alaki helyes­ség. (6). Nyelvtisztaság (Idegenszerűségek). Előadásbeli kellem. Jó hangzat. Változatosság. A beszéd aránya. (3). A szép irály lényege és alkalmazása. A bel-alak. Kül-alak. Szemléletesség, élénkség. Tárgyfes­tés. Személyesités. Hasonlat. (3). A szóképek. Metaphora. Metonymia. Jelzők. Körülírás. Hyperbola. (5). Alakzatok. Szó- és gondolat alakza­tok. (3). Verstan. A rhythmus. Hangsúlyos verselés. Ütemek. Ütemes verssorok. (2). Időmértékes verselés. Időmennyiség. Verslábak. Vers­sorok. Classicus vers nemek. Hatos, ötös, sapphói, adonisi. alkeosi, as- klepiadesi, glykoni, anakreoni s a ritkább verssorok. Rimes időmérté­kes sorok. (5). Hímtan. Tiszta rím és assonantia. A rímek elhelyezése. Kötött versszakok. Balassa-versszak. Alexandrin-, Himfy-, Niebelung-, olasz hármas-, nyolczas versszak és a szonett. (4). Összefoglaló ismét­lés. (3). 2. Német nyelv. Heti órák száma: 3 (1 nyelvtan, 2 olvasmány). Tankönyv. Felsmann I.: Német Grammatika. A mondattanból az egyszerű és bővített mondat. (4). Alaktan. A főnév tana, különös tekintettel a tulajdonnevek és az idegen nevek ejtegetésére. (2). A melléknévre vonatkozó szabályok s különösen a 8

Next

/
Thumbnails
Contents