A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1889/90. tanévről
Kiss József: Egyszerű geographiai fokhálózatok készítése
— 28 — segélyével megkeressük, akkor az egyes délkörökön (3) ugyanazon L'—K'—R' pontokat nyerjük mint előbb. Az első délkörhöz közel eső délkörök képeinek középpontjai is kiesnek a tábla síkjából, azért ezeknek képét is pontról-pontra kell keresnünk. Erre kétféle módot használhatunk: vagy leforgatjuk a délkört síkjával együtt s azután visszaállítjuk, vagy a különböző párkörökön több egyenlő geogr. hosszúsággal biró pontot határozunk meg s ezeket összekötjük. Az egyes déllősíkok nyomainak meghatározására az REE párhuzamos körnél kifejtett eljárást követjük. A déllők az aequator síkját egyenesekben metszik s egy ilyen az aequator e» leforgatásán im, ennek nyoma Nm, iránypontja Im (Co" Im || m0). Ezen főpontokon mennek át a déllősík ny iy fővonalai. Az ábra megtekintéséből látjuk, hogy az idom e' és d' egyenesekre nézve symmetrikus, mely körülmény itt is előnyösen fölhasználható. Ugyanígy szerkesztjük a gömb globuláris projecti óját is. Itt is minden párhuzamos körnek és déliönelt képe kör, melyeknek 8 pontját a következőképen keressük meg; osszuk Q'C1 egyenest H' és F' pontok által (9 ábra) ugyanolyan arányban részekre, mint Q'C0 körnegyedet osztottuk R'—U' pontok által, akkor az egyenes és kör megfelelő osztáspontjain át megrajzolhatjuk a párkörök képeit. A délkörök egy pontjának megkeresése czéljából ugyancsak a fen- nebbi szerint osztjuk el C^Gj távolt s az igy nyert pontokon és a sarkak képein át vezetjük a körösét. Stereographikus horizontálprojectió. A képsík a gömböt tetszőleges A pontban érinti, míg a centrum az A ponton átmenő átmérő másik végpontjában van. Az A ponton — tehát a centrumon is — átmenő első délkör képe d' egyenes (11), mely egyúttal a föld PQ tengelyének is képe (10 ábra). A párhuzamos körök képei megint körök (8), melyeknek középpontja P'Q‘ egyenesen van. Forgassuk az első délkört np nyoma körül d, helyzetbe, ekkor a centrum C0 a föld tengelye PoQo-ba jut s a sarkok képeit vetítés által P' és Q'-ben találjuk. (Rajzunkon Q' kiesik a rajzlap keretéből). A leforgatott d0 délkör osztáspontjainak F'—B'—D' képeiben a párkörök képeinek pontjai (3) lesznek. Az ugyanazon párhuzamos körhöz tartozó két pont által képezett távolság felezőpontja a középpont, így a 60-ik fokon áthaladó párhuzamos kör képének középpontját F'PP távolság felezése által c'-ben nyertük. — Ha F' vagy A‘ pont kiesik a rajzlapból, akkor Fo és R»-ban érintőket vonunk do körhöz s ezek kép-
