A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1888/9. Tanévi Értesítője

Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag

45

ség. (6) Nyelvtisztaság. (Idegenszerűségek). Előadásbeli kellem. Jó hang- zat. Változatosság. A beszéd aránya. (3). A szép irály. Lényege és alkalmazása. A bel-alak. Kül-alak. Szemléletesség, élénkség. Tárgyfestés. Személyesités. Hasonlat. (3). A szóképek. Metaphora. Metonymia. Jelzők. Körülirás. Hyperbola. (5). Alakzatok. Szó- és gondolat alakzatok. (3). Verstan. A rhythmus. Hangsúlyos verselés. Ütemek. Ütemes verssorok. (2). Időmértékes verselés. Időmennyiség. Verslábak. Vers sorok. Classicus versnemek. Hatos, ötös, sapphói, adonisi, alkeosi, as- klepiadesi, glykoni, anakreoni s a ritkább verssorok. Rimes időmértékes sorok. (5). Rimtan. Tiszta rim és assonantia. A rímek elhelyezése Kötött versszakok. Balassa- versszak. Alexandrán,- Himfy,- Nibelung,- olasz hármas,- nyolczas versszak és a szonett. (4). Összefoglaló ismétlés. (3).

2. Német nyelv. Heti órák száma: 3. (1 nyelvtan, 2 olvasmány.)

Tankönyv. Felsmann I.: Német Grammatika.

A mondattanból az egyszerű és bővített mondat. (4). Alaktan. A főnév tana, különös tekintettel a tulajdonnevek és az idegen nevek ejtegetésére. (2). A melléknévre vonatkozó szabályok s különösen a melléknév fokainak körülírása és a hiányos fokozás. (2). A számnév. (2). A névmásokra vonatkozó szabályok tárgyalása. (3). Az eddigiek összefoglaló ismétlése. (2). Az ige tana; különösen az erős hajlitásu igék hat osztálya és a rendhagyó igék. (4). Valamennyi particula. (2). Szóképzéstan. (2). A mondattan folytatólag és pedig: a többszörös vagy összetett mondat. (3). A körmondat és mondatok elemzése és jelölése. (2). Az igék használata. Szórend. (2). A verstan rendszeres áttekintése. (1). A mondattan összefoglaló ismétlése. (3).

3. Franczia nyelv. Heti órák száma: ö.

Tankönyv: Ez évben még Noél-Sasváry : Módszeres franczia nyelvtan ; a jövő tanévtől kezdve, fokozatos behozatal értelmében: Hofer K. Módszeres franczia nyelvtan, II. rész.

Az I. (er) és II. (ir) osztályú rendhagyó igék. (2). A III. (oir) és IV. (re) osztályú rendh. igék. (4). Az igehajlítás ismétlése, különös tekintettel az I. hajlítású igék bizonyos csoportjainak hangtani és helyesírási sajátságaira. (2). Az ir végűek úgynevezett rendhagyó osztályának rendszeres csoportosítása s a rendh. igéknél általán előforduló nevezetesb hangváltozások törvényességének feltüntetése. E mellett ismétlő gyakorlatok, főleg a tárgyalt rendh. igéknek sajátságos franczia szólásmódokban való alkalmazására. (5). Mondattan. Módszeres tanmenet, az alaktan egyes részleteinek kibővítése mellett. A főnév és a névelő, különösen a részelő névelő s a névelő elmaradásának esetei. (3). Az ä viszonyszó használata. Részletezőbb szabályok a főnevek nemé-