A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1888/9. Tanévi Értesítője

Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag

39 —

dulattal. Nyújtó: fekfüggések; függeszkedések. Lengőkötél: átfutások; átugrások ; szökdelések. Lebegöfa : állásban szabadgyakorlatok. Játék. (9)

II. Osztály.

1. Magyar nyelv. Heti órák száma: 5 (2 nyelvtan. 3 olvasmány).

Tankönyv: Dr. Szinnyei J.: Iskolai magyar nyelvtan, II. r.

Megfelelő olvasmányok alapján: Az összetett, kapcsolt, választó,

ellentétes, következtető és magyarázó mondatok. (5) A szórend. (1). A rágós határozók, ban—ben. n—nál—nél, val—vei, ból—bői, ról—ről, tó—tői, s. a t. A névutós képes határozók. (10). Az alárendelt mondatok. Alanyi és tárgyi mondatok. Egyenes és függő beszéd. (4) A hely- és időhatározó mellékmondatok. A mód-, ok- és czélhatározó mellék- mondatok. (4) A föltételes, megengedő, következményes és jelző mondatok. Az összevont és rövidített mondatok. (5). A többszörösen összetett mondatok. (3). Összefoglaló ismétlés. (2).

2. Nemet nyelv Heti órák száma: 4 (2 nyelvtan, 2 olvasmány).

Tankönyv: Dr. Szemák J.: Elméleti és gyakorlati német nyelvtan,

tanodái és magánhasználatra, II. évf.

A helyesírásra vonatkozó (1-sö osztályban tárgyalt) szabályok ismétlő áttekintése. (2). Mondattan. Tő- és bővített mondat; egyszei’ü, összetett és összevont mondat; a mondat alap- és mellékrészeinek elhelyezése ; az igétől elválasztható igekötők elhelyezése; a nicht tagadó szócska elhelyezése. (4) Igetan. Az ige fogalma, nemei; igető, személyragok, igemódok, igeidők; gyenge, erős, vegyes és rendhagyó ige- hajlitás. (1) Az egyszerű és összetett idők képzése; a parancsoló mód és névszói alakok képzése; a haben, sein és werden segédigék hajlí- tása. (1). Az ige szenvedő alakjának képzése. (1). A módbeli segédigék; hanglágyító, hangtisztitó, személytelen, viszszatérő és összetett igék. Az igehajlítására vonatkozó megjegyzések. (3). Kettős hajlitásu igék. A haben és sein használata. (1). Az erős hajlitásu igék hat osztálya. Vegyes és rendhagyó igék. (4). Az ige tana. (Ismétlése az 1-ső időszakban előadottnak). (2). A főnévre vonatkozó szabályok tárgyalása, különösen az erős ejtegetésü főnév többesének négyféle alakja. (3). A melléknév. Névmás. Számnév. (3). A particulák. (2). Szóképzéstan. (3). Összefoglaló ismétlés. (4).

3. Föidrajz. Heti órák száma: 3.

Tankönyv. Gherven Fl. Schneider J.: Egyetemes földirati tankönyv. II. k.

Szibiria. Elő-Ázsia, Irán. (4). A három India. (3). China és Japán. (2). Egybefoglalás, Ázsia általános képe és részletes ismétlése. {5). Éjszak-Afrika s a Szahara. (2). Szudán, Nyugat és Dél-Afrika.