A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1888/9. Tanévi Értesítője
Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag
36 — D) Bevégzett tananyag. A pécsi állami főreáliskola állandó tanmenete. A) Rendes tantárgyak. /. osztály. 1. Magyar nyelv. Heti órák száma: 5. (2 nyelvtan, 3 olvasmány). 1 anlcönyv : Dr. Szinnyei I. Iskolai magyar nyelvtan, I. r. Megfelelő olvasmányok alapján: A hangok és felosztásaik. A mondatok és nemeik. A mondatrészek. (4) *) A beszédrészek. (4). A sze- mélyiagok, az ik-telen és ik-es igék személyragjai, a tárgyas személyragok. Az állítás módjai. (4). Az igeidők, az igeragozás. (5). A névszók. A tárgy. A határozók, helyhatározók, idő,- mód- és képes határozók. (8). A jelzők, birtokos jelzők. A kiegészítők. (4). Szóképzés. (2). Összefoglaló ismétlés. (3). 2. Német nyelv. Heti órák száma : 5 (2 nyelvtan, 3 olvasmány). Tankönyv: Dr. Szemák I.: Elméleti és gyakorlati német nyelvtan tanodái és magán használatra. I. r. A szóhangok és megjelölésök. A betűk felosztása. Néhány hangzó kiejtése. A szótagok időmennyisége és hangsúlya. (3). A helyesírás alapvonalai. Megnyűjtási jegyek. Nagy kezdőbetűk használata. A szótagok elválasztása. Néhány hangzó használata. (4). A beszédrészek. A mondat és részei. A puszta és bővített mondat. (2). A névelő és ejtegetése. A köznév ejtegetése. Erős ejtegetés. Ragnélküli többes. (3). Az e ragu többes; er ragu többes; er, e ragu többes. Gyenge ejtegetés. (2). Gyenge ejtegetésü nőnemű nevek. A tulajdonnév ejtegetése. (1) . A declinatiora vonatkozó szabályok ismétlő áttekintése. (1). A melléknév ejtegetése, határozott és határozatlan névelővel és névelő nélkül. (2). A melléknév fokozása. Rendhagyó melléknevek. A melléknév fokainak erősítése. A melléknévre vonatkozók összefoglaló áttekintése. (2) . A névmás. A személyes és birtokos névmás ejtegetése. A birtokos névmás használata. A mutató névmás ejtegetése. (2). A visszamutató és kérdő névmás ejtegetése. A névmások ismétlő áttekintése. (2). A töszámnevek, sorszámnevek, határozatlan számnevek és névmások A számnév áttekintése. (2). Az ige hajlitása. Erős és gyenge hajlitás. (1). A haben, sein és werden segédigék hajlitása. (2). A gyenge hajli*) A zárójelben foglalt számok az előzőleg vázolt tananyag feldolgozására és átismétlésére fordított heteket jelentik.
