A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola 1888/9. Tanévi Értesítője
Iskolai tudósítások - A) Visszapillantás a lefolyt tanévre
ISKOLAI TUDÓSÍTÁSOK, A) Visszapillantás a lefolyt tanévre. Midőn a rendes viszonyok között lefolyt 1888,9. tanévre e helyen visszapillantunk, beszámolásunkat már időrendi szempontból is amaz érzékeny csapásra való fájdalmas visszaemlékezéssel kell kezdenünk, mely boldogult közoktatásügyi miniszterünknek, Trefort Ágostonnak 1888. aug. 22-én történt elhalálozása által hazánkat és benne intézetünket is oly mélyen sujtá. Ha a boldogultnak, mint nemzeti művelődésünk egyik legdicsőbb zászlóvivőjének örök elköltözését jelentő gvász- hir mindenütt e széles hazában mély megindulást keltett, még érzékenyebben sújtott e veszteség minket, a reáliskolai intézmény szerény napszámosait, mivel a dicsőült emelkedett gondolkozásánál fogva nemcsak hogy eloszlatá a hazai reáliskolák jogosultsága ellen egy időig oly vészthozón tornyosult fellegeket, hanem az ő bölcs intézkedései és gondos ápolása alatt fejlődött a reáliskola azon életerős intézménynyé mely ma nap már jelentékeny helyet foglal el nemzeti művelődésünk tényezői között. Mi természetesebb tehát mint az, hogy a nemzet osztatlan fájdalmának nyilvánulásaiba belevegyűlt a mi intézetünk kegye- letes szózata is! Intézetünk tanártestülete az 1888. .évi ;aug. 28-án tartott alakuló gyűlésen adott ezen érzékeny veszteség okozta fájdalmának kifejezést, midőn a mogboldogultról való kegyeletes megemlékezését jegyzőkönyvileg a következő szavakban sietett megörökíteni: »Trefort Ágoston, vallás és közokt. m. kir. miniszter halála veszteség az egész hazára, melynek a boldogult egyik legodaad óbb, legtevékenyebb, legkimagaslóbb fia és vezető munkása volt, úgy hogy neve elválaszthatatlan újabb állami átalakulásunk folya- mátóls arany betűkkel lesz beirva művelődésünk történelmének lapjain; de veszteség halála különösen a szorosabban vett magyar tanügyre s főképen a reáliskolai intézményre, melynek az elhunyt legőszintébb jóakarója, fejlesztője, sőt mai alakjában
