A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

A pécsi restaurált székesegyház külseje

a pécsi várban állott, s a melyek a föld alatti sirkamara, s a valamelyik másiknak, talán kettő-háromnak helyére épitett dóm kivételével mind elpusztultak.

A ma fennálló, újból helyre állitott impozáns egyház koráról még csak annyit tudunk, a mennyit nagy tudományi! leirója Henszlmann Imre a gurki, dijoni román templomok s a velenczei Szt. Márk templommal való tüzetes összehasonlítás- és a stil sajátságaiból összevetés utján megtudott állapítani.') 0 nem ad igazat azon hagyománynak, mely a mostani dóm építését Péter királyunknak tulajdonítja. Vélekedése szerint:

t. Igaz ugyan, hogy Pécs legrégibb székesegyháza Péter apostolnak volt szentelve : mind a mellett nem hihető Rollernak az az állítása, hogy a fennlevő templomnak bármily részlete is Szt. Istvánnak köszönné eredetét, vagy hogy az egyházat a szt. király kezdte volna építeni, s utóda Péter király végezte volna be. Az első templom, úgymond, 1064-ben tűz által veszett el, és pedig ismerve az akkori építkezés módját, állíthatjuk hogy teljesen. (3. 1.)

2. Szemtanuk állítása szerint a székesegyház előtti tér egyezetésekor egy régi templom alapfalaira akadtak, melynek hossza a püspöki laktól csaknem a déli kapu tájáig terjed. Ennek megtalált oszloptöredékei megfelelnek az István és Péter idejében divő ó-keresztény építési módnak. Ez lehet tehát az előbbi király által építtetni kezdett, s Péter által befejezett templom, mely az utóbbi király hamvait is magába fogadhatta.

3. A mostani templom román stilja Magyarországon valami nagyobb kifejlődésben a XII. század harmadik negyede előtt nem fordul elő. Korábbi időből erre nézve csak a tihanyi altemplom hozható fel. a melynek stílusa azonban oly kevéssé határozott, hogy a kisszerű épületet az ó-keresztény korba épen oly biztosan tehetjük, mint a keletkező román stil idejébe.

Henszlmann legnagyobb valószínűséggel véli tehát kimondani, hogy a pécsi templomnak alapköve a XII. század legfeljebb utolsó előtti, vagy utolsó évtizedeiben tétetett le Calanus püspök alatt, mig szobor díszítései jóval később Bertalan püspök idejében készülhettek el a XIII. század harmadik vagy negyedik évtizedében.

Föltevéseit következőleg indokolja:

Az esztergomi és más magyar székesegyházakra vonatkozó adatok bizonyítják, hogy az emlékszerü építés, a Szt. István által Székes') Henszlmann Imre : Pécsnek középkori régiségei I. A pécsi székesegyháznak építészete. Pest. 1869.

— 6 —