A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről
A pécsi restaurált székesegyház külseje
4 Elmélázva e szép vidéken, megelevenülnek előttünk a betörő aleman- nok. vandalok, nyugati gotok s az összevágott képű hunok seregei. Ez utóbbiak csak 50 évig voltak itt, s tova tűntek, anélkül hogy nyomukat egyéb, mint pusztulás jelölte volna, .lőnek a keleti gótok s alongo- bárdok. Elvonulnak Itáliába s helyet adnak az avaroknak, kikkel alig 400 év alatt hét nemzet tűnik fel e helyen. Mindenik pusztít, öl, éget és rombol, anélkül hogy egy is épitene. A római műveltség fakadó csiráit e rémes idők zivatarai bizonyára megsemmisitették; sőt a sarjadásnak indult kereszténység is ennyi rombolás és vérontás közt aligha gyökerestől ki nem pusztult! Az avarokat Nagy Károly császár 796-ban megsemmisíti, s a Duna és Dráva közti tért frank és bajor települőkkel népesíti be. Talán ezek hozták be a kereszténységet ismét e vidékre. A történelem erről hallgat; sőt Sopianae-ról se szól többé semmit. Csak annyi ismeretes, hogy Nagy Károly 808-ban a Rába, Dráva és Duna közti vidéket egyházi tekintetben a salzburgi érsek hatalma alá rendeli, s Pécs a IX. századbeli oklevelekben már Quinqueecclesiae') név alatt szerepel. Világos ebből, hogy a kereszténység az «Öt templomos városiban és környékén ez időben már erős gyökeret vert, sőt itt bizonyosan régen virágzott is. A magyarok az ország elfoglalása után 899-ben Boyta és Ede vezérek alatt száguldottak Budáról dél felé, s ekkor foglalták el Pannóniát. Gyaníthatni, hogy Pécsett a kereszténység a magyarok 100 éves rabló kalandjai alatt se halt ki egészen. Első szent királyunk alatt minden bizonynyal ismét feljött a csillaga, tízt. István 1009-ben Pécsett püspökséget és egyházat alapit; s ettől kezdve az ősi város majdnem 900 év óta osztozik a nemzet jó és balsorsában. Az öröm és dicsőség rövid napjai mellett átéli a kínszenvedések hosszú éveit. Fekvése nagyvidéknek, egész országrésznek főhelyévé tette már az ősidőben, s azért szerepe a megizmosodott magyar királyság idejében is egyre jelentékenyebb lesz. Péter király örök nyughelyül szemeli ki magának ; Géza vezér Salamont, a ki itt 1070-ben a benedictinusok- nak zárdát és apátságot alapit, harmadszor itt koronázza meg; Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapit, stb. E századokban egyre-másra épülnek itt a dominicanusoknak, fran- ciscanusoknak, augustinusoknak, a dominicanus apáczáknak s még két más ismeretlen rendnek klastromai és templomai. Mátyás Pécsett, mint egyik kedves tartózkodási helyén sokszor időzik, s itt él és leli nyughelyét kora legkiválóbb latin költője: .(anus Pannonius püspök. A város jólétben és tudományban egyre gyarapszik. De jő a mohácsi vész, s elhull Pécs virága, az egyetem 200 hallgatója. Ferdinand nem tarthatja meg ’) Az »Öt templom« nevezetet a németek és szlávok is lefordították nyelvükre- Az előbbiek Fünfkirchen, az utóbbiak Pét cerkve szavakkal jelölték. A magyarok ez utóbbiból alakították a Pécs nevet.
