A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag

59 háborúk. A középkori intézmények bomlása. Találmányok. Utazások. A renaissance és a humanismus. Fölfedezések. A reformatio és ellen- reformatio. A vallásháborúk kora. A 30 éves háború. Művelődési vi­szonyok. Tankönyv: Mangold L.: »Világtörténelem« II. és III. kötet, .lausz Gy.: »Történelmi Atlasz« II. rész. 5. Mennyiségtan, a) A hatványozás általánositása. Negatív kitevők alkalmazása a tizes szám általános alakja kifejezésében. A szám álta­lános alakja. A számrendszer fogalma és alapszáma tulajdonságai. Adott tizes szám kifejezése bármely rendszerben és fordítva. Tört kitevőjű hatványok értelmezése és megkülönböztetése a gyökmennyiségtöl. A logarithmus fogalma s a logarithmusi rendszer. A használatos kétféle logar. rendszer. Ilrigg-féle logarithmusok ismertetése. Műveletek loga- rithmusokkal. Ilrigg-féle logarithmusok kiszámítása elemi úton. A logar. tábla berendezése s a logar. keresés begyakorlása. Geometriai sorok elmélete és alkalmazása a kamatos kamatbetétek, járadék és kölcsön- törlesztés számítására, b) A szögmérő számok fogalmának megállapítása és kiszámítása egyszerűbb esetekben. A szögmérő számok közti kapcso­latot feltüntető egyszerűbb képletek. Trigonometria és stereometria az alaptételek s a szögletes testek felszíne és köbtartalma számításával. Tankönyv: Dr. Császár Károly: »Algebra« és Moönik-Klamarik: »Geometria.« 6. Természetrajz. Rendszeres állattan. Az állati test általában. Az egyes szervezetcsoportok boncz- és élettani ismertetése Állattypusok. Állatrendszerek. A gerinczesek typusának osztályai, ezek rendjei, csa­ládjai s a főbb nemek és fajok, különös tekintettel az emlősök és ma­darak osztályaira. Az ízeltlábúak typusából a rovarok osztálya, ennek rendjei és ezek főbb alakjai részletesebben, a többi röviden. A férgek typusa, különös tekintettel az élősködő alakokra. A puhányok typusá­ból részletesebben a fejlábuak, haslábuak és kagylók vétettek tekintetbe. Az echinodermaták, coelenteraták és protosoák typusainak egyes osz­tályai és ezek legfőbb képviselői. Kiváló tekintettel mindenkor a bonc­élettani viszonyokra s azon viszonyra, melyben az illető állatalakok az emberhez állanak. Tankönyv: Roth S.: »Az állattan alapvonalai.« 7. Vegytan. A szénkönegek homolog sorai, a gyökök elmélete, a fontosabb alcoholok, aetherek és szervi savak; a szénvizvegyek és czu- kornemek, az erjedés nemei, föltételei és termékei, a cyanvegyek, a zamatos vegyek, az ismertebb természetes és mesterséges festőanya­gok, az alcaloidok és fehérjék. A szervi vegyületek elemzésének módjai. Tankönyv. Balló Mátyás: »A vegytan alapelvei.« 8. Ábrázoló geometria. Az V. osztály tananyagának ismétlése után 8*

Next

/
Thumbnails
Contents