A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

Iskolai tudósítások - D) Bevégzett tananyag

53

.mény), Der gierige Hund, Der Hase und die Schnecke, Das Streithorn Lehel’s, Der muntere Seifensieder (költemény), Der Kampf einer Schlange mit einem Vogel, Der junge Wanderer, Der Kukuk, Der Bär und Bienenstock.

Tankönyv: Dr. Szeműk István »Német mondattan« és Felsmann

J.: »Deutsches Lesebuch« I. rész.

3. Franczia nyelv. Helyes olvasás és irás, a név alaktana, a segéd- s a rendes ragozásu igék a jelentő és feltételező módban. Szó és Írásbeli fordítások magyarból francziára. Alaktani elemezés a következő olvasmányok alapján: Á son lils malade (Racine), Le Cerf et la Vigne, Le Renard et la Gigogne. Le Chat et et le vieux Hat. Le Lievre et la Tortue, Le Laboureur et ses enfants (La Fontaine), Les Parisiens (Montesquieu).

Tankönyv: Noel-Sasváry: »Franczia nyelvtan«; Pellisier : >Mor- ceaux choisis des classiques franqais. Classe de sixiéme.«

4. Történelem. Beköltözés. Fejedelmek. Árpád-, vegyes-, Habsburg- és Lotharingeni uralkodó családból való királyok kora 1848-ig.

Tan■ és segédkönyvek : Mangold L.: »Magyarok története«, Helmar A. történeti térképe és Németh A.: »Történelmi zsebszótár.«

5. Mennyiségtan. Összetett hármasszabály. Kamatszámolás köznapi és kereskedelmi alkalmazásokkal; határidő-számolás, lánczszabály, arányos osztás, egyszerűbb elegyitési föladatok megfejtése, a legfontosabb külföldi pénzek megismertetése és átszámítása, a váltók leszámolása.

Tankönyv. Mauritz Rezső: »Közönséges számtan.«

6. Rajzoló geometria. Egyenesek meghosszabbítása. Párhuzamos és merőleges egyenesek szerkesztése. A szögek. Alapműveletek egyenesekkel és szögekkel. A szögmérő. Fokokban adott szögek rajzolása. Az egyenesek arányossága. A szögek párhuzamos transversalisai. Három-, négy- és sokszögeknek meghatározó részekből való alakítása. Congruentia, symmetria és hasonlóság. Congruens és hasonló idomok rajzolása, triangulatio, coordináták és egyéb módok szerint. Rajzmértékek. Díszítmények.

Tankönyv. Krisz Ferencz: »Szerkesztő sikmértan« I. rész.

7. Természettan. A physika azon fejezetei, melyek a physikai és mathematikai földrajznak megértésére szükségesek. A főbb erők: a nehézség, a cohaesio és affinitás fogalma. A halmaz állapotok jellemzése és a szilárd, folyós és gáznemü testek tulajdonságai. A hő tüneményei. A fény visszaverődése és törése. Az elektromosság és mágnesség tüneményei. Ezek befejeztével: a mathematikai és physikai földrajzból a legszükségesebb elemi ismeretek.

Tankönyv: Heller Ágoston: »A természettan elemei.«