A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

A pécsi restaurált székesegyház külseje

szépségeire rámutatni. E szerény ismertetés semmiben sem akar eléjük vágni, s ezért már a dolog természeténél fogva, mivel félig kész művel foglalkozik, nem lehet más mint töredék és hézagos kísérlet. Né­mileg teljessé véljük azonban tenni, ha megemlékezünk benne a dóm eddig elkészült részeinek alkotóiról is. VI. A dóm restaurátorai. Az újjáalakítás műve jelenben is folyik és közeleg a befejezéshez. Idő előtti volna tehát még most a templom belsejéről, vagy épen dí­szítményeiről is szólni, habár a főhajó falfestményei már szintén elké­szültek. Ilyen nagyszabású művet aránylag ily rövid idő alatt alig ha végeztek még valahol. Nagyobb műgonddal, megfontolással és több szakértelemmel pedig épen nem. Ennél fogva a pécsi székesegyház nemsokára azon európai monumentális épületek közé fog tartozni, melyek a legkövetkezetesebben és minden apró részletig stílszerűen állíttattak helyre. Mi magyarok ‘ szegény nép vagyunk, a kiknek ezer éves itt tartóz­kodásunk alatt az önfentartás küzdelmei mellett, vajmi kevés időnk maradt a tudomány és művészetek mezején is teremteni valamit. A mi keveset felmutathattunk is egykor e téreken, jórészt elpusztult, fe­ledve van, vagy részben más népfajok tulajdonitották el magukénak. Ne örüljünk-e tehát, ha legalább ma, annyi sok száz év mulasztása után itt-ott hazánkban is remek művet látunk emelkedni, vagy porai­ból megújulni? Esne emlegessük-e büszkeséggel azok neveit, a kik e művek alkotásában érdemeket szereztek ? A pécsi székesegyház restauratioja látszólag sokáig váratott ma­gára. Hiszszük azonban, hogy teljes befejezése után, nyilvánosságra fog kerülni annak minden nevezetesebb mozzanata és okirata, s akkor majd ki fog tűnni, mennyi akadály hátráltatta, s milyen tényezőknek kellett közbe játszaniok hogy a terv, a mely természetesen nem közvetle­nül a munkálat megkezdése előtt született, végre megvalósulhasson. A műemlékek fenntartása és gondozásáról más államok már ré­gebben gondoskodtak; Francziaország 1837-ben szervezett országos műemlék-bizottságot. Nálunk Trefort Ágost miniszter úr ő exja 1872. ápril 4-én léptette életbe, de természetesen csak rendelettel. Törvé­nyünk nem volt, s igy történt hogy a pécsi székesegyház restauratioja mindegyre húzódott, halasztódott. Kovács Zsigmond egykori pécsi püspök meghívta ugyan Lippert Jó­zsef építőt, felvétette a templomot, és a restauratiora tervet is készíttetett; de ki nem vihette, mert sok mindenféle akadálylyal kelle szembeszállnia,

Next

/
Thumbnails
Contents