A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről

A pécsi restaurált székesegyház külseje

27 stil sajátszerü szépségeibe úgy se élték bele magukat, Kiss György dom,- borművén sok vonzót és szépet fognak találni. Üe a szigorú stil embe­rei nyomatékkai fogják kiemelni, hogy itt a plastika és architektúra nincsenek összhangzásban ; a mi kivált akkor tűnik fel, ha az altemplom lejárataihoz alkalmazott régi domborművek másolatait összehasonlítjuk, a templom külsején alkalmazott eredeti szobor­művekkel. A román stil az az építési mód, mely a képfaragást és festést csak szolgáinak tekinti. A festőt és a képfaragót is csak díszítőként alkalmazza; az előbbinek legalább jó nagy területű falrészleteket enged át, de az utóbbira csak az oszlopfejek s az oltár díszítését bízza; legfólebb az altemplom lejáratain, s az ajtók fölött enged helyet néhány domborműnek, s más helyen itt-ott elszórtan, néhány symbolikus állat- és emberalaknak. Ezért ha a pécsi székesegyház mindenben az eredeti terv szerint, azaz a kápolnák nélkül állíttatott volna helyre, a tulaj don- képeni díszítő kőfaragó munkákon kívül legfölebb néhány medáillon- mellszobor, s az altemplom lejárataihoz alkalmazott kőképek másola­tairól szólhatnánk. így a kiépített déli kápolna-sor, mely maga is eltérés a román stílustól, alkalmat nyújtott az apostol-szobrok felállítására, melyek épen mint a leírt dombormű önmagukban is figyelembe veendők. Ezek a szobrok') oly módon vannak elhelyezve, hogy a két apostol-feje­delem I ’éter és Pál közbül a kapu fölött balra és jobbra áll: a többi pedig balról kezdve igy következik : 1. Fülöp. Mielőtt az Űr tanítványává lett halászattal foglalkozott, de azért a próféták iratait szorgalmasan olvasta, s jól ismerte. Kereszt­ben végződő vándor botja előtt a pogány istenek szobrai ledőltek, azért ábrázoltatik jobbjában kettős keresztben végződő vándor botot, (képünkön, mely a gypszminta után készült, nem igy van), baljában pe­dig könyvet tartva. Az apostolok hajdan csak a kezűkbe adott papir- tekercscsel szoktak ábrázoltaim, de a XIII. század óta mindenik ha­tározott jelvényt, többnyire vértanusága eszközét nyerte állandó attri­butum gyanánt. Az arczok typusa is lassanként kifejlődött és állandó lett, de nem mindenikre nézve. Fülöp itt körszakálu, java korában levő izmos férfi, ki mély áhítattal tekint az égre. Szűk nyakú és kézelőjü tuni­kája fölé, jobb válán fibulával összekapcsolt dűs szegélyű palást borul. 2. Jakab az ifjabb, az Űr menybemenetele után a jeruzsalemi egyház feje, és a zsidók előtt is nagytekintélyű és »Igazságos« mellék­névvel megtisztelt férfi, ki az Üdvözítő mellett tett hitvallásáért Jeru­zsálem faláról letaszittatott, s a nép kőzáporral rohant rá. Egy posztö- csináló pedig hosszú nyelű kallójával agyonsujtotta. Itt jobbjában könyvet és alkaréval vértanusága eszközét tartja. Mellére tett balja ') Lásd a mellékelt táblán. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents