A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről
A pécsi restaurált székesegyház külseje
19 a félkörívek alkalmazása mellett egyik szembetűnő vonása az, hogy az oszlopokat mind a három egy ugyanazon épületen, sőt ugyanazon oldalon, vagy hajóban, egészen eltérő oszlopfejekkel díszíti. Ez a különösség minden bizonynyal onnan ered, hogy a kereszténység ős korában igen sok templomot a régi görög, vagy romai épületek maradványaiból építettek, s igy különböző rendszerű oszloptöredékek és oszlopfejek kerültek egy ugyanazon épületen össze. Később pedig az egészen új templomok oszlopait is különböző stil, vagy legalább ugyanazon stil más-más változatú oszlopfejeivel díszítették. Hozzá járulhatott ehhez az a fontos körülmény is, hogy a keresztény épités is, mint a keresztény festés és szoborfaragás már bölcsőjében dadogni kezdett, azaz symbolumokkal, jelképekkel igyekezett a vallás titkait, vagy tantételeit kifejezni, érzékeltetni; főkép pedig az erényeket, bűnöket, a tulvilági boldogságot, vagy szenvedéseket, mindenekelőtt az egyház isteni alapítóját. s az evangélistákat jelképes módon szüntelen a hívők szemei előtt lebegtetni. Erre pedig az oszlop fej eket is fel lehetett használni, mert ezek levelei közzé emberi, állati vagy phantasticus és jelképes alakokat könnyen lehetett befonni. Ezért később a fejlett román, és kivált a gót ízlés korában az oszlopfejeken egész jeleneteket látunk ábrázolva. Székesegyházunk oszlopfejei tanulmányt érdemlő változatosság- és kecses stilszerüségöknél fogva tűnnek ki. Az ó-román stílus egyszerűségén és merevségén rajzolójuk finom ízlése sokat tágított; mégis bölcs mérsékletre vall, hogy az oszlop fejeken az emberi és állati alakokat, melyek csak a későbbi román kor építményein jőnek elő, takarékosan alkalmazta. Itt a 3-ik, 4-ik és ti-ik oszlopon a szépmetszésü akanthus levelek közt látunk egy Krisztus- és egy más ifjú fejet s egy sasot szájában kigyóval.') A középső ív alatt van a főbejárat. A félköríves osztatlan nyílás kicsinysége (belől csak 4’85 m. magas és 1/86 m. széles, kívül (i m. magas, 3'75 m. széles), nem áll arányban a nagy homlokzattal Béllete külső szélén derékszögű fülkécskébe állított oszlopka áll, erre két, 3/,, részben kiszökő oszlopka, egy nagy homorodás és több apró tagozás következik. A két szélső kivételével valamennyinek fejezete csak nagyjából van kifaragva ') A sas a madarak királya, minden nép ősi mythosában jelentékeny szerepet játszik. Különben mind a három hatalmas ragadozó madár a sas, a solyom és a karvaly a mythosok és legendákban többnyire egyjelentésü. Már az ősindusok istensége Indra, mint a Rigvedában elbeszéltetik, solyom alakjában jelenik meg, mikor az istenek ételeiből visz az embereknek ; épen úgy mint Zeus és Jupiter kedvencz madara a sas. Ismeretes e ragadozó madarak ellenséges viszonya a kígyóhoz. A Rigvedában Indra mint vaskörmü solyom öli meg a kígyót, a dämont. [Angelo de Gubernatis : Die Thiere in der indogerm. Mythologie. Aus dem engl, übers, v. M. Hartmann. Leipzig 1874. 473. t.] Innen érthető a kigyót ölő sas szerepe a keresztény symbolikában is, hol ez a kép az egyház diadalát ábrázolja a pogányságon. ■ .*
