A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
12 öntudatos élvezésére, másfelől pedig arra, hogy egyedül érzéki gyönyörökkel meg nem elégedve, vágyainak egy újabb tért nyisson, a hol azok tisztán, fensőbbnemü kielégítést nyerhetnek. E törvényszerűségnek felismerése fogja tehát ma is a fejletlen individiumot e czélhoz juttatni. Maga az emberiség nem kész kinyilatkoztatás alakjában jött reá azon törvényszerűség ismeretére, hanem egyrészt a tárgyak fölötti szemlélődés, másfelől pedig azoknak kőben, fában, rajzban stb.-ben való utánzása, szóval műkisérletezés által. Ez világosan utal tehát arra, hogy az individiumot is működtetve igyekezzünk ama törvényszerűség ismeretére vezetni, nem pedig egyedül ama törvények elvont ismertetése által; mert ez utóbbi természetellenes, más szóval: minta költés szabályai oktatására nézve áll, hogy a syntheticus eljárás nem vezet czélra, úgy nem vezet ez a képzőművészetek tanulása terén sem; a puszta szemléltetés, ha elég volna is a törvényszerűség felismerésére, nem elég arra, hogy ezen ismeret élő, vagyis érzéssel párosult ismeret legyen; mert ezt csak a kísérletezés fejtheti ki. A műben megtestesült szép törvényei a magok elvontságokban tehát nem lehetnek az oktatás tárgyai, de igenis a szemléltetéssel kapcsolatban. Itt a kísérletezés szóval jelölt utánképzés nem más, mint a rajzolás. Ebben a képzőművészetek egész körének elméleti és gyakorlati alapismeretei egy bizonyos fokig benfoglaltatnak, vagy legalább a nevelés terén befoglalkatók. Azért ez az aesth. nevelés eszközei közt mint egy központtá tehető, mely a képzőművészetekben való oktatás hordozója A kísérletezést azonban a szemléltetés minden téren megelőzi. Lássuk tehát először, mi módon szemléltetheti a nevelés a képzőművészet termékeit, egyelőre csak a gyermekkorban. A gyermek munkája és szórakozása egy; mert midőn játszik, dolgozik. A játék lehet szemlélő, vagy kísérletező. Ha a képes könyveket játékszernek veszszük, akkor ezek csak az előbbi osztály eszközei lesznek; mert ezeken kifelé ható erejét nem gyakorolhatja. Ez azonban értékükből semmit sem von le, sőt az aesth. nevelés kezében még fontosabbak lehetnek, mint magok a kísérletező játékok. Az alak és szin a szépnek nem kizárólagos, de még is két fő alkotó eleme. Ezeket és ezek viszonyait, törvényeit a nagy természet után a szemléleti oktatás kiválóan a képes könyvek utján ismertetheti meg. A képeskönyvek e fontossága azonban egy másik jelentőségük mellett csaknem elenyészik; ez abban áll, hogy a képek nem csak tárgyakat, hanem eseményeket is állíthatnak elő. A képírás Lessing szerint csak a térbeli dolgok, a tárgyak előállítására van hivatva; mig a költés az időbelieket, vagyis eseményeket fejezi ki. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy egyik a másik terére ne lépjen. A költés ezt csak szükségből teheti, de a festés cselek- vényt is ábrázolhat; mivel annak lehet egyetlen mozzanata, mely az előzményeket és a következményeket magában foglalja. Ezt az egyetlen mozzanatot tehát, melyet Lessing transitorischnak nevez, a festő megragadhatja és tárgyként állítva elé, épen olyan hatást tehet, mint a költés, mely a cse-
