A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1885-6-ik tanévről

32

Olvasmányokból alak- és mondattanilag tárgyaltattak: Az oroszlán és az egér, A telhetetlen, Az egerek gyűlése, A róka és a favágó, A fürj és fiai, Többet észszel, mint erővel, A gonoszságot a fa is elárulja, Hunor és Magyar, Attila Isten ostora, Lakoma Attila királynál, A fehér ló mondája, Solon és Croesus. Tartalmilag tárgyaltattak: A magyar puszta és népe, Szt. István, A trójai háború eredete, Trója pusztulása. Könyv nélkül való elszavalás czéljából beta- nittatott: „Anyám tyúkja“ czimü költemény.

Tankönyv: Dr Szinnyei József: „Iskolai magyar nyelvtan“ I-ső rész. Olvasókönyv: Lehr Albert és Riedl Frigyes: „Magyar olvasókönyv“ I. kötet.

2. Német nyelv. A hangzók kiejtése, használata és az önhangzók megnyújtása. A szótagolás. A beszédrészek és azok ejtegetése. A mondat részei. A puszta és bővített mondat. A segédigék hajlitása. Az igehajlitás főbb szabályai. Szótanulás és fordítás. Olvasmányok, nyelvtanilag és tartalmilag tárgyalva: Das Schulzimmer, Das Buch, Das Haus, Die Gemeinde, Das Schwalbennest, Der Löwe und der Fuchs, Ein gelungener Scherz, Der persische Knabe und die Räuber, Wer ist mein Nächster, Dädalus und Ikarus, Hercules, Argonauteuzug.

Tankönyv: Dr Szemák István: „Elméleti s gyakorlati német nyelvtan“

I. évfolyam. Olvasókönyv: Dr Szemák István: „Német olvasókönyv“ I. rész.

3. Földrajz. Bevezető, elemi földrajzi ismeretek a tanuláshoz és térképolvasáshoz. A magyar királyság. Az osztrák császárság. Balkán-, Apennin-, Pyrenei félszigetek és Európa többi államainak leírása.

Tankönyv: Cher ven-Schneider „Egyetemes földirat“ I. rész és Lauge- Cherven „Atlasz.“

4. Mennyiségtan. A tizes számrendszer. A négy számolási művelet egész számokkal. Az egész számok oszthatósága. Számolás közönséges és tizedes törtekkel. A métermérték ismertetése. Időszámolás.

Tankönyv: Mauritz R.: „Közönséges számtan.“

5. Rajzoló geometria. Vonalak, szögek, azok mérése. Három, négy- és sokszögek s területeik kiszámítása. Hasonlóság, egybevágóság. Közben diszit- ményi rajzból válogatott alakoknak rajzolása a körben s négyzetben, fali táblára rajzolt előminták után, adott mérték szerint, előbb körző és vonalzó használatával, később pedig nagyobb részben szabadkézzel.

Tankönyv: Schröder Károly: „Vezérfonal a mértani szabadkezü rajzolás tanításánál“ I. rész.

6. Természetrajz. A fontosabb gyümölcsfák, a háziállatok szemléltető ismertetése. A télizöld fenyőd; az emberi lakások közelében, a mezőkön és erdőkben tartózkodó emlős állatok. A tavasz kezdetén a virító növények ismertetésével a virágos növények testrészei, a virág szerkezete és főbb formái, valamint a virágzatnak egyes könnyen meghatározható formái és végül a házi szárnyasok.

Tankönyv: Kriesch János: „A természetrajz elemei.“