A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1884-5-ik tanévről

52

lavigne), La charité (V. Hugo), Priere (Musset), Ne m’ oubliez pas (Ségur), Sonnet (Gramont), Romance (Chateaubriand), Une nuit ä la belle étoile (Rousseau), Le Vésuve (Staél), Le voyage á pied (Rousseau), Le jeuue soldat (Lamennais), Sur la mórt d’ un enfant (Chénier), Symphonie (Laprade), La Gréce (Fénélon), Empoli (Méry), Athénes (Chateaubriand), Le pót au Iáit (La Fontaine), Ruines de Troie (Chateaubriand), Priere (Lamartine). Beszélgetési gyakorlatok, reproductiók franczia nyelven az olvasottak alapján.

Tankönyv. Requinyi: „Franczia verstan“ és Pélissier „Morceaux choisis.“ Classe de 5-iéme.

4. Történelem. Europa államainak története a XV. századtól Napoleon bukásáig.

Tankönyv: Vaszary K. „Világtörténelem“ III. kötet; Jausz Gy. „Történelmi Atlasz“ III. rész.

5. Mennyiségtan. A kéttaguak hatványozása. A Pascalféle háromszög és tulajdonságai alapján az arithmetikus haladvány : A hatványozás általánosítása. A tizes szám általános alakja. A számrendszer alapszámáuak tulajdonságai. Szám- rendszerek. A gyökérmennyiség, mint tört kitevőjű hatványmennyisóg értelmezése. A logaritbmus, mint exponential egyenlet megoldásának eredménye. Műveleti szabályok. A logaritbmus számítás egy elemi módszere. A geometriai haladvány elmélete és alkalmazása a kamatok-kamatjának, járadéknak és kölcsön- törlesztéseinek számitására. A körbeirt és körülirt szabályos sokszögek oldalai és fólszinének számítása. A kör kerülete, területe; a körszelő és körszelet fölszine és az ívhosz számítása. Geometriai alapfogalmak. A szögek meghatározására szolgáié függvények s ezeknek egyszerűbb esetekben meghatározása. Nevezetesebb goniometriai képletek. Trigonometria. Stereometriai alapfogalmak. A szögletes testek fölszin- és térfogatszámitása.

Tankönyv. Dr. Császár K. „Algebra“, III. kiadás; „Geometria“ I. kiadás.

6. Természetrajz. Állattan. Az állatok testének szerkezete és élete a szervek leírásával, az ember megfelelő szerveinek bővebb tárgyalása alapján. Az állattörzsek főbb csoportjai, különös tekintettel a Magyarországon élő közönségesebb állatfajokra. A gerinczesek tárgyalásának alapját az ember képezte; az emlősök és különösen a főemlősök csoportjában az ember testviszonyai antbropologiai szempontból tárgyaltattak, vonatkozással az emberfajtákra és a hozzá legközelebb eső állatokra.

Tankönyv: Thomé-Paszlavszky „Állattan“ II. kiadás.

7. Vegytan. A chemiai elemek vegyülésének és a vegyek szétbontásának törvényei súly- és térfogati viszonyaik szerint; a vegyek és vegyfolya- matok képletes kifejezése tapasztalati és rationalis képletekkel, a reductiok és cserebomlások; a minőleges és mennyileges elemzés főbb szabályai. A szervi vegytauból: a szénkönegek homolog sorai és azok származékai; az erjedés és termékei; az ismeftebb szervi savak, cyanvegyületek, a benzol