A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1884-5-ik tanévről
47 Tankönyv: Ihász Gábor „Magyar nyelvtan“ és Kármán Mór „Olvasókönyv“ III. rész. 2. Német nyelv. Az igék, particulák és a szóképzés ismétlése. A mondattanból: egyszerű tő- és bővített mondat, a körmondat szerkesztésének elemei, a mondat- és nyelvtani elemzés szabályai, az igék használata és a szórend. Szótanulás. Olvasmányok magyarra való fordítása, értelmi és nyelvtani fejtegetése. Tankönyv: Felsmann József „Német grammatika.“ Olvasókönyv: Felsmann József „Német olvasókönyv“ I. rész. 3. Franczia nyelv. A haugtan. A mondat. Avoir és Étre segédigék. A rendes igék minden idejének, módjának és alakjának tárgyalása. A névszók neme és száma. A határozott, határozatlan és részelő névelő. A melléknév neme, száma és fokozása. A számnév. A névmások. Némely határozó, viszonyszó és kötőszó. Az egyszerű és bővitett mondat. 110 fordítás magyarból francziára és viszont. Tankönyv: Noel-Sasváry „Módszeres franczia nyelvtau“ I. rész. 4. Földrajz. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália átalános földrajza. Tankönyv: Dr. Cherven-Schneider „Egyetemes földirati tankönyv“ II. kötet. 5. Történelem. Beköltözés. Fejedelmek. Árpád-, vegyes-, Habsburg- és Lotbaringeni uralkodóházbeli királyok kora 1867. kiegyezésig. Tan- és segédkönyvek: Mangold L. „Magyarok története“, Helmár A. történeti térképe és Németh A. „Történelmi zsebszótár.“ 6. Számtan. Összetett hármasszabály. Kamatszámítás. Határidő számolás. Lánczszabály. Arányos osztás. Elegyitési szabály. A pénznemek megismertetése és átszámítása. Váltó számítás. Tankönyv: Dr. Császár Károly „Számtan“ 3. rósz. 7. Természettan. A testek általános fizikai sajátságai és ezekből folyó tünemények és törvények. A nehézségerő hatása a testekre és annak következményei. A hő, világosság, mágnesség és elektromosság legegyszerűbb törvényei és tüneményei. A föld mint világtest. A földgömb száraza, vize és és légköre. A föld belseje. Tankönyv: Dr. Schmidt Ágoston „Fizikai földrajz.“ 8. Rajzoló geometria. Planimetriai felvételek és alakítások, a) egyenes vonalú alakítások : u. m. egyenesek hosszabbítása, osztása ; merőlegesek, párhuzamosak képezése; szögek keletkeztetése, átrajzolása, osztása, mérése, szögmérő. Különféle három-, négy- és rendes sokszögeknek meghatározó adatokból való alakítása, tekintettel azok fő-, középpontjainak s symmetrá- lisainak előtüntetésére és használatára. Diszitmények. b) a földmérői gyakorlat elemi műveleteinek s azokhoz való eszközök és műszereknek megismertetése, az egyenes irány s merőlegesek kitűzése, egyszerű határolásokkal kijelölt tereknek közvetlen felmérése, egy épületterv alaprajzának kijelöltetése j
