A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Évi Értesítője az 1883-84. tanév végén
— 6 — mint a két legalsó, egyetlen egyszerű képzetet : a hangot képes fölfogni. A hangnak azonban, részint mivel magassága és mélységével az érzelmek árnyalatait rendkívüli hűséggel fejezi ki s ez által a kedélyre igen erősen hat, részint pedig mivel tagolható lévén a fogalmak közlését jobban mondva a közlés felfogását is lehetővé teszi: az emberi értelem fejlésére kiszámithatatlan jelentősége van. A tapintás igazolja a szem utján az alakról szerzett képzetek helyességét; ennyiben kivált a vegetatív élet tartama alatt szintén hat a szellem felépülésére; továbbá szükségből pótolja a látást. Az alsóbb rendű érzékek működése főkép a test fentartására van irányulva: közük a tudattal mi kellemes, mi kellemetlen a testre nézve, de a szem és fül ezen functió mellett mondhatni, inkább a lélek szolgálatában állanak. Ebben ki van egyszersmind fejezve jelentőségük is a nevelés terén általában. A két első szerv épségben tartása és a leggondosabb gyakorlása tehát, a szellem fejlesztésre nézve csak közvetett ugyan, de kétségtelenül igen hatalmas tényezők. A külvilág hat ránk tudtunk és akaratunkon kívül is; s igy elöbb-utóbb nagymennyiségű képzet és érzés birtokába jutunk; mert alaptehetségeink már születéstől kezdve a kiilhatások befogadására törekszenek. Ha ez nem volna igy nevelésről szó sem lehetne ; mert ez csakis a kiható erőket használja fel a szellem fejlésének siettetésére s fokozott növelésére. Mikor a nevelés hatni kezd az emberre, akkor ez már sok képzet- és érzéssel rendelkezik; a nevelés nem tehet egyebet mint ezeket szaporítja s a ható dolgok helyes megválasztása által olyan erők fejlesztésére nyújt a szellemnek alkalmat, melyek fokozottabb mértékben hatnak kifelé s még tökéletesebben eszközük a szerzett képzetek combinálását. Minő tárgyakat és dolgokat válaszszon tehát az aesthetikai nevelés a maga czéljai elérésére? Vagy — mivel a szemléltetés és szoktatás fogalmai kimerítik mindazon ténykedések összegét a mit képzet- és érzés-elemek szerzésére nézve tehetni — mit és hogyan szemléltessünk ; mire szoktassuk a gyermeket, hogy az aesth. képzettség alapjait nála lerakhassuk ? Ha öt érzékünket abból a tekintetből hasonlítjuk össze, hogy melyik milyen mértékben járul szellemünk kifejtéséhez a látás és hallás elsőbbsége azonnal szembetűnik. Ezek által szerezzük meg a szellem felépüléséhez szükséges képzetek kilencz-tizedét. Tehát csak az ezek által szerzett kellemes érzések (kedvérzetek) lehetnek alkalmasok arra, hogy a felsőbb u. m. értelmi, vallási, erkölcsi, aesthetikai érdekek iránti hajlamok alapjai legyenek; mert az alsó érzékek a szaglás és a köznapi értelemben vett Ízlés vagy száj-érzék tisztán testi kedvérzeteket szereznek számunkra. Ezért mondja Beneke*), hogy a gyermeknél a nyalánkság nem egyéb mint az alsó rendű érzékekben meggyűlt kedvérzetek tömege hajlammá erösülve. Midőn a természet a felsőbb rendű érzékekben nyilvánuló alaptehetségeinknek nagyobb erőt, élénkséget adott, mintegy kijelölte az irányt, hogy mely körből szerezzük be az erők kifejtésére szükséges **) **) Beneke: Erzieh, u. Unterrichtslehre I. 126.
