A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Évi Értesítője az 1883-84. tanév végén

4 — rozott képzet-, vagy fogalomcsoport benyomásai következtében kelle­mes érzés kíséretében egészülnek ki, a keletkezett uj erők mind csak az illető fogalomcsoport, vagy azzal egynemű'fogalmak által való ki­egészülésre törekszenek. Emlékező tehetségünk is csak az egymásra következő külhatások nyomaiból áll elő. Mert ha az velünk születnék, általánosan is fejleszthető volna, ez azonban nem lehetséges, mert pl. sok szám betanulása nem teszi alkalmassá az emlékezetet a nevek, tár­gyak stb. megtartására. Ennélfogva amely körből szerezzük képzetein­ket, erőink is azon kör iránti fogékonyságban fognak nyilatkozni s érzelmeink is azon irány felé csoportosulni. így keletkeznek a meg­gyűlt kedvérzetek és vágyak többszörös combinatiőjából hajlamaink. Ez adja kezünkbe a legbiztosabb kulcsot az emberek szellemi fejlett­sége osztályozásához. Ki minő eszmekor iránt érdeklődik azon irány­ban fejlenek ki hajlamai. Minél több oldalú valakinek érdekköre, annál fejlettebb szelleme. így a kiben csak a physikai életre vonatkozó kedv­érzetek gyűltek össze, csak e körül csoportosulnak vágyai s csak az érzéki örömökre irányulnak törekvései, s azok után fejlenek ki hajla­mai. A ki ellenben sokszor érezte pl. a szép tárgyak benyomásait, vagy pedig a kötelesség teljesítés kellemeit, az már több oldalról fo­gad el benyomásokat, egyszóval több irány felé érdeklődik. Az ilyet már nemcsak a physikai élet gyönyörei vonzzák, hanem valami ma­gasabb világban érzi magát, a melynek szemlélete,- fürkészése- és az itt lelt élvezetekkel nem tud eltelni, s ezeket soha ki nem meriti. To­vábbá mig az alsóbb rendű érzékek utján szerzett kedvérzetek a phy­sikai szervezet megrongálását vonják maguk után, addig a szellemi eszmekörből szerzett képzetek uj meg uj képességeket fejtenek ki bennünk. A külvilág tárgyai a gyermek és a fejletlen értelmű emberek előtt mind megannyi külön álló dolgok vagy lelketlen, rendezetlen tö­megek. Mig minden egyed csak mint ilyen hat rá, addig kizárólag ér­zéki benyomások hatása alatt áll ; minden dolgot a szerint Ítél meg a mint az a maga egyedüliségében érzékeire kellemes vagy kellemet­len benyomást tesz. Ezért mig előtte a külvilág egy rendezetlen tömeg, vá­gyakat sem kelthet más nemüeket mint pusztán testivágyakat. Ebben áll az érzékiségtől való vezettetés. Azonban az ember mihelyt több tárgyat egy bizonyos nézőpontból egynek tekint: ez a benyomás egészen uj ké­pet alkot lelkében, s a tudalomban is lényegesen külömböző (fokozot­tabb, majd meg épen ellenkező) hatást hoz létre. Ekkor már az egyes­ben is az egyetemest látja, mely épen úgy kelthet kellemes vagy kel­lemetlen érzést, tehát kelthet érdeket, szülhet vágyakat, vagy meg­fordítva, épen úgy eltaszithat mint az egyes tárgy, midőn az csak ön­állóan hatott. Csakhogy midőn a szemlélő egyetemesiteni tud, midőn az egyedet egy nagy egész részéül tekinti, tehát midőn már amaz egésznek képe hat reá: ez a hatás lehet kellemes, még ha tán az egye- dek, melyekből áll, kellemetlenül hatottak volna is. Pl.*) mennyire kü­lönböző egy természeti tárgynak hatása arra, a ki azt csak a maga elkülönítettségében látja — és arra, a ki azt ezer meg ezer körülmény *) V. ö. Tli. Weitz. Alig. Paed 77. s köv. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents