A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Évi Értesítője az 1883-84. tanév végén
4 — rozott képzet-, vagy fogalomcsoport benyomásai következtében kellemes érzés kíséretében egészülnek ki, a keletkezett uj erők mind csak az illető fogalomcsoport, vagy azzal egynemű'fogalmak által való kiegészülésre törekszenek. Emlékező tehetségünk is csak az egymásra következő külhatások nyomaiból áll elő. Mert ha az velünk születnék, általánosan is fejleszthető volna, ez azonban nem lehetséges, mert pl. sok szám betanulása nem teszi alkalmassá az emlékezetet a nevek, tárgyak stb. megtartására. Ennélfogva amely körből szerezzük képzeteinket, erőink is azon kör iránti fogékonyságban fognak nyilatkozni s érzelmeink is azon irány felé csoportosulni. így keletkeznek a meggyűlt kedvérzetek és vágyak többszörös combinatiőjából hajlamaink. Ez adja kezünkbe a legbiztosabb kulcsot az emberek szellemi fejlettsége osztályozásához. Ki minő eszmekor iránt érdeklődik azon irányban fejlenek ki hajlamai. Minél több oldalú valakinek érdekköre, annál fejlettebb szelleme. így a kiben csak a physikai életre vonatkozó kedvérzetek gyűltek össze, csak e körül csoportosulnak vágyai s csak az érzéki örömökre irányulnak törekvései, s azok után fejlenek ki hajlamai. A ki ellenben sokszor érezte pl. a szép tárgyak benyomásait, vagy pedig a kötelesség teljesítés kellemeit, az már több oldalról fogad el benyomásokat, egyszóval több irány felé érdeklődik. Az ilyet már nemcsak a physikai élet gyönyörei vonzzák, hanem valami magasabb világban érzi magát, a melynek szemlélete,- fürkészése- és az itt lelt élvezetekkel nem tud eltelni, s ezeket soha ki nem meriti. Továbbá mig az alsóbb rendű érzékek utján szerzett kedvérzetek a physikai szervezet megrongálását vonják maguk után, addig a szellemi eszmekörből szerzett képzetek uj meg uj képességeket fejtenek ki bennünk. A külvilág tárgyai a gyermek és a fejletlen értelmű emberek előtt mind megannyi külön álló dolgok vagy lelketlen, rendezetlen tömegek. Mig minden egyed csak mint ilyen hat rá, addig kizárólag érzéki benyomások hatása alatt áll ; minden dolgot a szerint Ítél meg a mint az a maga egyedüliségében érzékeire kellemes vagy kellemetlen benyomást tesz. Ezért mig előtte a külvilág egy rendezetlen tömeg, vágyakat sem kelthet más nemüeket mint pusztán testivágyakat. Ebben áll az érzékiségtől való vezettetés. Azonban az ember mihelyt több tárgyat egy bizonyos nézőpontból egynek tekint: ez a benyomás egészen uj képet alkot lelkében, s a tudalomban is lényegesen külömböző (fokozottabb, majd meg épen ellenkező) hatást hoz létre. Ekkor már az egyesben is az egyetemest látja, mely épen úgy kelthet kellemes vagy kellemetlen érzést, tehát kelthet érdeket, szülhet vágyakat, vagy megfordítva, épen úgy eltaszithat mint az egyes tárgy, midőn az csak önállóan hatott. Csakhogy midőn a szemlélő egyetemesiteni tud, midőn az egyedet egy nagy egész részéül tekinti, tehát midőn már amaz egésznek képe hat reá: ez a hatás lehet kellemes, még ha tán az egye- dek, melyekből áll, kellemetlenül hatottak volna is. Pl.*) mennyire különböző egy természeti tárgynak hatása arra, a ki azt csak a maga elkülönítettségében látja — és arra, a ki azt ezer meg ezer körülmény *) V. ö. Tli. Weitz. Alig. Paed 77. s köv. 11.
