A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Évi Értesítője az 1883-84. tanév végén

— 18 — neki, hogy kitalálta a kifejlést, akkor csupa tűz és láng volt, s lehe­tett látni hogy dobog kis szive az öltönye alatt! Nagy anyja, a kinek nagy beczéje volt, be vala avatva minden eszméjébe, hogy mi lesz ebből vagy abból a meséből s mikor aztán elmondta nekem, én aliboz alkalmaztam a kifejlést; egész kis diplomatiai titkolózás volt köztünk, a mit sohasem fedeztünk fel. Örömem telt benne, ha történetkémet hallgatóim kedve szerint meglepetésre fejezhettem be, s Farkas ragyogó szemekkel látta betelni saját hozzávetését és lelkesült helyesléssel hall­gatta az elbeszélést.“*) Czáfolhatatlanul s ékesen bizonyitják a bámulatos anyának e szép sorai, hogy mily könnyedén lehet a mesével a gyermek feltaláló tevékenységét fejleszteni s művelni, mily könnyedén lehet a gyermek lelkének legrejtettebb zugába is bejutni, s nemcsak a tehetségek em­brióit életre kelteni s fejlésnek indítani, hanem egyszersmind tetszésünk szerinti elveket, igazságokat kitörülhetetlenül leikébe oltani, s tetszés szerinti érzelmek keltésével a vágyak és hajlamok fejlésére is nyomó­sán sőt elhatározóan közremunbálni Azonban a fékvesztett phantasia veszedelmesebb mint tán annak egész hiánya. Azért a mese is, ha egy részt hiányzik beló'le a tisztult világnézlet, más részt pedig rémalakok phantasticus szerepeltetéséből áll, többet árthat mint használ; mert a mesének nem szabad rémüle­tet, borzadályt kelteni, hacsak a babonás hitet és félénkséget a jel­lem örök kárára meggyökereztetni nem akarjuk. így tehát az állat­meséknek csak java és a népmeséknek csak válogatott része lehet minden tekintetben a nevelés egyik fő segéd eszköze ! Van a meséknek egy vonása, mely tisztán a magasabb aesth. Íz­lés fejlesztésére fontos. A növendék valamint a terjedelmes tárgyat úgy a széles körű eseményt sem képes fölfogni, áttekinteni. Ezért a drámai eposzi vagy nagyobb elbeszélő müveket csak későn élvezheti a maguk egészében. Ennélfogva még a kisebb elbeszélő költeményeket, románczokat, balladákat is megelőzőleg a mese azon műfaj, melyet e nemben elébe adhatunk a végett, hogy az egész, a bevégzett, a tel­jes fogalmát minél korábban megszerezze, s ennek szükségét minden­ben már korán megérezni tanulja. Ez sokkal fontosabb mint tán egy­előre látszik. Igen sok művelt Ízléssel dicsekvő egyénnek nem igen van tiszta érzéke az időbeli egész iránt. Sok költeményt és más művet feldicsérnek pusztán mert szép részletei vannak, nem is sejtve, hogy a legparányibb müvecskének is olyan szabályos belalkattal kell bírnia mint a minő egy harmatcsepnek van. Ilyen a jó állat mese s ilyenek általában a hamisítatlan népmesék. Azért ezek éreztethetik igazán a bevégzettséget, a kerekdedséget. Ezeknek szerkezete, belalkata sokszor bámulatosan remek és mindig egyszerű. A népmesék rendesen hosszúak ugyan, de mivel a hős egysége semmi kívánni valót sem hagy bennök, s érdekességüknél fogva a figyelmet különben is rendkívül le­kötik, bámulatos könnyűséggel tekint át fölöttük a gyermek, úgy hogy *) Lewes H. Goethe élete. Ford. Szász K. I. 18 1.

Next

/
Thumbnails
Contents