A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
8 — időre abbahagyták a keleti átjáró keresését. Helyükbe a hollandiak léptek, kik épen akkor fölszabadultak a spanyol fönliatóság alól s mindent megkisérlettek, hogy tengeri kereskedelmüket emeljék s virágzóvá tegyék. Természetes hogy ők is, mint a 16-dik s 17-dik század minden kereskedő népe Ázsiába, a mesés kincsü Khatajba akartak jutni s minthogy a déli út, t. i. az, mely Afrika körül vezet, előttük föltétlenül el volt zárva — hiszen minden menhely, minden kikötő, minden ten- gerút a portugallok és spanyolok kezében volt, kik minden idegen hajóssal úgy bántak volna, mint közönséges tengeri rablóval — mi természetesebb tehát, mint az, hogy állhatatosan keresték az éjszaki, illetőleg éjszakkeleti átjárót s már 1594-ben négy hajót indítottak a fölfedező útra. Az expeditió névleges parancsnoka Cornells N a i vala, azonban a vállalat legbuzgóbb tagja és vezető lelke gyanánt Willem Barents tekinthető'. Novaja Szemlya előtt a hajók elváltak egymástól, Nai Vaj- gács mentében a Jugor szorosba evezett s aug. 1-sején a Kara tengerbe jutott s ezt uj éjszaki tengernek (Nieuve Noort Zee) nevezte. Útjában igen kevés jégmezői talált s igy nem is lehet jól érteni, miért határozta el magát már aug. 12-dikén visszatérésre. Barents elválván társától, Peter Plancius, akkori hirneves kosmo- graph tanácsára éjszak felé evezett, hogy megkerülvén Novaja Szera- lyát, lehetőleg az éjszaki sarkig juthasson. Jul. 10-dikén jutott Novaja Szemlya nyugati partjaihoz s ezek mentében éjszakra evezvén, aug. 1-sején elérte az Orániai szigettel szemben fekvő Jégfokot, hol azonban a jégmezők visszatérésre kényszeritették. Yisszajövet találkozott Nai hajóival s mindnyájan egyesülten 3^2 havi távoliét után szeptemberben visszaérkeztek Hollandiába. A következő 1595-dik évben uj expeditió indult ki, de ez még kevesebb eredménynyel tért vissza. Ugyanis egész augusztus havát avval töltötték, hogy akár a Kara, akár a Jugor szorosban utat kerestek, hogy azon Szibiria partjaihoz juthassanak. S midőn ez végre szept. 2-ikán sikerült, a Kara tengert már annyi jéggel találták borítva s annyit szenvedtek az éjszaki szelektől, hogy kényszerítve voltak visszatérni. Mindamellett 1596-ban harmadik expeditió indult ki, mely szigorúan követvén Plancius tanácsát, nem annyira keleti, mint inkább éjszaki irányban vitorlázott. így történt, hogy már jún. 9-dikén fölfedezték a Medve szigetet s 19-dikén a Spitzberg csoportot. Cornell’s Ryp egyik hajóval tovább éjszak felé haladt, Barents pedig a másik hajóval Novaja Szemlya felé sietett s ezt jul. 17-dikén elérvén, partjai mentében éjszak felé evezett s aug. 15-dikén a már ismert Jégfokhoz, 19-dikén
