A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
— 24 — zésre. Méltán kell tehát csodálkoznunk, hogy oly sokáig kételkedtek azon állitás valódiságán, mikép sokkal könnyebb Szibiriával tengeren mint szárazföldön közlekedni. „Kimondhatom, úgymond Nordenskjöld, azon ipeggyőződésemet, hogy az év egy szakában a rendes közlekedés Szibiria s Európa éjszaki részei közt nincsen nagyobb akadályokkal s veszélyekkel összekötve, mint milyenekkel a hajós oly tengereken is találkozik, melyeket évenkint több ezer hajó látogat.“ Eölbátoritva két kísérletének fényes sikere által, Nordenskjöld arra határozta el magát, hogy 1878-ban új útra vállalkozik s Ázsia éjszaki partjai mentében a Behring szorosig, illetőleg a Csendes ocze- ánba előnyömül. „Még napjainkban is,“ úgymond azon emlékiratában, melyet a svédkirálynak benyújtott, „napjainkban, a telegraf és gőz századában találunk területet, mely tudományos szempontból majdnem egészen ismeretlen. Azon roppant óczeánt, mely 90 hosszúsági fokon a Jenisszej torkolatától a Cseljuszkin fok mentében a Wrangel földig terjed, még soha sem hasította nagyobb hajó; oly oczeán ez, mely soha sem látta még valamely gőzös füstoszlopát .........................Bízvást mo ndhatom, hogy Cook utazásai óta egyetlen egy tudományos expedi- tiónak sem vala többet Ígérő kutatási tere, mint lesz annak, mely a Jeges oczeánnak a Jenisszej torkolatától keletre eső részét földr, viz- s természetrajzi szempontból vizsgálni fogja. Minden mérföldnyi út a Jenisszej torkolatán túl egy-egy lépés arra, hogy kiegészítsük a Földről gyűjtött ismereteinket s ez oly ezél, melyet valamikor nagyobb vagy kisebb áldozatokkal el kell érnünk s ez utóbbiakhoz hozzájárulni minden müveit nemzetnek becsületbeli kötelessége.“ Nordenskjöld emlékirata és szóbeli buzdításai sikerre vezettek s részben a svéd kormány, részben magánosoknak (különösen Dicksonnak) adományai lehetővé tették, hogy a tervezett harmadik expeditió valóban létre jött. A válalatban No rd e n skjöl d ön mint az expeditió fején kiviil következők vevének részt : P a 1 a n d e r, svéd tengerész tiszt — ki 1872/3-ban a Polhem expeditiót Spitzbergbe vezette — mint a hajó parancsnoka, Brusevitz, svéd tengerésztiszt, mint alparancsnok, Stuxberg mint zoologus, Kjellmann mint botanikus, Almquist mint orvos, továbbá három idegen tiszt, tigymint a dán Hovgaard, a finn Nordquist s az olasz Bove, végül matrózok, pákászok stb., összesen 30 ember. Az expeditiora szánt gőzös, a Véga jul. 21-dikén fejezte be fölszerelését s az nap délután 21/2 órakor hagyta el Tromső városát s a kikötő körül összesereglett tömérdek nép szerencsekivánatai közt megkezdte jegestengeri útját. Hozzácsatlakozott a Léna gőzhajó, melyet Szibiriakoff saját költségén fölszereltetett oly czélból, hogy kisérje
