A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
19 oozeánba jutni és habár ezen útnak talán nem volna praktikus haszna, mégis legalább a Léna s a Behring szoros közt állandó kereskedelmi összeköttetés létesülhetne. De nevezetes Long útja azért is, mert fölfedezte azon földet, melyet Wrangel s utána mások is, mint pl. Kellett (1848—49), Rodgers (1855) oly eredménytelenül kerestek. Long e földet Wrangel-földnek nevezte, de nem tudta eldönteni, vájjon ez összefüggő nagyobb területvagy pedig szigetekből áll. Long fölfedezését megerősítette később C r a y n o r is, de csak a közelmúlt expeditióinak volt föntartva a Wrangel-sziget fekvését biztosabban meghatározni. Végére jöttünk azon főbb expeditiók fölsorolásának, melyeket a századok folyamában angolok, hollandiak, dánok s oroszok a sarktengerre küldöttek, s melyek, ha czéljukul az éjszakkeleti átjárót tűzték ki, mindannyian eredménytelenek valának. Annyi sikertelenség láttára ne csodálkozzunk, ha különben jeles geographusok oda nyilatkoztak, hogy az éjszakkeleti átjáró soha sem lesz használható, sőt hogy még egyes szakaszai sem alkalmasak arra, mikép közlekedő utakul szolgáljanak. Ámde ezen elhamarkodott nyilatkozatok önkénytelenül fölidézik két más nyilatkozat emlékét, melyeknek téves voltát a haladó kor régen kimutatta. Ugyanis Pigafetta, Maghellaes kísérője oda nyilatkozott, hogy a Föld körülhajózása annyi veszélylyel és fáradsággal van összekötve, hogy nem hiszi, mikép valaki még egyszer ilyen útra vállalkozzék. És ime, ma, alig 300 év múlva a Föld körülhajózása már oly közönséges út, hogy százan és százan teszik meg évenkint. Hasonlóan téves James Cook állítása is, aki midőn délsarki utazásából visszajött, minden higgadtsága daczára következőleg nyilatkozott : „Soha sem fog úgymond, tengerész a déli sarkponthoz közelebb jutni és soha sem fog a sarkvidék az emberiségnek hasznot hajtani.“ Cook ezen állításának mindkét részét rég megezáfolta az idő. James Ross megmutatta, hogy a déli sarkpontot jobban is lehet megközelíteni, és ma száz meg száz czethalász lépi át a déli sarkkört és bizonyságot teszen arról, hogy a kietlen poláris öv is bő hasznot hajthat. Épen igy megezáfolta a közelmúlt azon kishitű állításokat, hogy az éjszakkeleti átjáró minden időkre zárva marad. A férfiú, ki ezen téves hitet eloszlatta — — — Nordenskjöld vala. II. Adolf Erik Nordenskjöld 1832. nov. 18-dikán a finn Helsing- forsban született. Neve csak 1875-ben lett szélesebb körben ismertté, sőt világhírűvé, ámbár ő már azelőtt is az éjszaki sarkvidék vízrajzi
