A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén

58

egyenesek és síkidomoknak a szelde körül a táblára való lefektetése vagy felemelése; a két vetületi lap magyarázata; egyenesek és síkidomok vetü- leteik; a mértani testeknek vetiileteik.

Tankönyv nem volt.

9. Szabadkézi rajzból. Hetenkint 4 óra. Összetett díszítések körrajzban tollrajzi gyakorlatra, előminták után arányosan nagyobbitva és kisebbítve.

d) A IV-ik osztályban.

1. A történelemből. Hetenkint 3 óra. Az ókori népek keletkezése és államokká való fejlődése, az egyes országok ókori földirata; a médok assyrok és babylonok, egytomiak és perzsák történelme, kiváló tekintettel vallásuk és művelődésük fejlődésére; a görögök és rómaiak története különös tekintettel azon befolyásra, melyet e két nép a későbbi korszak tudományos és miivé* szeti fejlődésére gyakorolt.

Tankönyv. Yaszary Kolozs. „Világtörténelme“. A középtanodák felsőbb oszstályai számára I. kötet, II. kiadás. Budapest. 1874.

2. A magyar nyelvből. Hetenkint 4 óra. A stylistika felosztása: az egyszerű irály lényege; világosság, szabatosság, nyelvtisztaság, előadási keljem; a szép irály lényege és alkalmazása; belalkat, kiilalkat, szemlélhetöség és élénkség; hangsúlyos és időmértékes verselés; rimtan. Olvastattak; Cajus Marcius Coriolanus; a nevelés Zrínyi korában; magyar szólásmódok: a várnai magyar sirhalmok; Hunyady János emlékezete.

Tankönyv: Névy „Stilistikája“, I. rész Budapest 1875.

3. A német nyelvből. Hetenkint 3 óra. Olvasmány közben az egész grammatika; synonimák és szólásmódok és a német verstan elemei. Olvas* mányul ki voltak tűzve: Die Stecknadel: Der Gotteskasten ; Cyrus, König der Perser; Psamenit; Agamemnon und die Griechen; Solon ; Miltiades; Die alten Deutschen und ihr Land és Ursprung der Magyaren. Szavalás tetszés szerinti választással a kijelölt költemények közül.

Tankönyv: Felsmann J. „Német Grammatika és Olvasókönyv“ 2. rész; Felsmann: A német verstan alapvonalai.

4. A franczia nyelvből: Hetenkint 3 óra. Az alaktan. Az alaktan beosztása. A beszédrészek. A szók ragozása. A névszók. A határozott-határozatlan- s részelö-névelő. A névelő használata. A főnév. A főnevek többes száma. Az összetett szók többese. Különlegességek. A főnevek neme. A női nem képezése. A melléknév- nőnem-képezése. A melléknév többesszáma. Az összetett melléknevek többesszáma. A minősítés fokai. A melléknevek egyeztetése és helye. A számnév. A tőszámnevek. A sorsszámnevek. A gyűjtő- számnevek. A részszámnevek. Az arányszám. A névmások. A melléknevek névi személyes névmások. A melléknévi személyes névmás helye. A főnévi