A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
24 Minthogy a légoszlopnak a nyelvvel határos rétegei a nyelv rezgő mozgását mind irány-, mind sebességre nézve elsajátítani kényszerülvék, következik, hogy midőn a nyelv legnagyobb kitéréseit elérte, ugyanakkor a lég részecskéi is rezgési irányukat megváltoztatják, s igy a nyelv ezen helyzetben azon legnagyobb sűrűségi, illetőleg ritkulási változatokból eredő nyomásoknak lesz kitéve, melyre a rezgő légoszlop a nyelv mellett épen képesítve van. Nem feledve, hogy a sípcsőbe hatolt légáram maga után mindig légritkulást idéz elő, — könnyű belátni, hogy a nyelv a sípcsőben elért legnagyobb kitérésekor a léghullámnak ritkulási, a légszekrényben elfoglalt legkülsőbb helyzetében pedig a léghullámnak e helyre vonatkozó sűrítési maximumával fog összeesni; midőn végre a nyelv egyensúlyi helyzetén átcsap, az egész légoszlopban természetes sűrűség uralkodik. Mi ennek következménye? Az, hogy a nyelv mozgásában folytonos késést szenved. Ugyanis, midőn a nyelv a sípcsőben mozog, saját rugalmassági ereje őt egyensúlyi helyzete, vagyis a légszekrény felé gyorsitja, inig ugyanekkor a síposokén ritkított lég öt épen ellenkező irányban vontatja; midőn pedig a nyelv a légszekrényben halad, rugalmassága a sípcső felé tereli, a léghullám sürüsitési változata pedig a légszekrény felé tolja. Mindkét esetben tehát a nyelv rugalmassága akadályokkal küzd s igy a rezgésnek lassudni kell, vagyis hangja mélyebb lesz. Vegyük már most vizsgálat alá, hogy minő változásokat szenved a nyelv eredeti hunyja azon esetre, midőn a sípcsővet fokozatosan meghosszabbítjuk, annál is inkább, miután ennek csak némileg is kielégítő magyarázatát sehol sem találtam. 8-ik ábra. 9-ik ábra. Képviselje a 8-ik ábrában abc azon álló léghullám X hosszának felét, mely lég- hullám a nyelvvel egyidejűleg rezeg. — Egy tekintet ezen ábrára azonnal meggyőz bennünket arról, hogy mindaddig, mig a sípcsövet X/4-nél, vagyis abmn- nél még kisebbre választjuk, a nyelv alaphangjában feltűnő változás nem jöhet létre, minthogy az álló léghullámnak a sípcsöben fejlődő része a nyelv közelében különös ritkulást vagy sürüsitést még nem idéz elő s igy a nyelv és az álló hullám rezgéseinek isochronismusa még nem zavar- tatik meg. De amint a sípcső fokozatos meghosszabbítása alkalmával X/4-et túllépjük, a sípcsővet p l m‘ ti‘-ig meghosszabbítván, a léghullámnak a nyelv közelében fejlődő sűrűségi változatai a nyelv rezgő mozgására most már nem maradhatnak befolyás nélkül és a nyelv rezgése korlátoltatik. Hogy
